Október 27-én, vasárnap hajnalban hajnali 3 órakor egy órával visszaállítjuk az órákat, és ezzel kezdetét veszi a téli időszámítás. Az óraátállítás minden évben az október utolsó hétvégéjén, szombatról vasárnapra virradóan történik, míg a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján lép életbe, amikor az órákat egy órával előreállítjuk.
Az óraátállítás hatása a szervezetre
Dr. Dušan Vešović elmondta, hogy a napi ritmus megzavarása stresszt okozhat az emberi szervezetben, különösen az idősebbeknél és krónikus betegek esetében. Az óra visszaállítása sokaknál fáradtságot, koncentrációs problémákat és vérnyomásváltozást idézhet elő, illetve a szív- és érrendszeri betegek körében megnövekedhet a sürgősségi hívások száma.
A fiatalabbak gyorsabban alkalmazkodnak az óraátállításhoz, míg a krónikus betegek esetében akár egy hét vagy hosszabb is lehet a teljes átállás. Vešović szerint az egészséges életmód segíthet az átállásban: fontos a megfelelő mennyiségű alvás, hidratálás és a rendszeres étkezés.
Az óraátállítás előnyei és hátrányai
Slobodan Bubnjević fizikus kifejtette, hogy a téli időszámítás természetesebb Szerbia földrajzi elhelyezkedéséhez, és energiatakarékossági szempontból is előnyös. Az emberek napfényes időszakban végzik teendőiket, így kevesebb mesterséges világítás szükséges. Azonban az óraátállítás kétszeri megváltoztatása évente stresszt okoz sokak számára.
Bár az Európai Unió 2018-ban javasolta az óraátállítás eltörlését, a döntést a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, így az uniós tagállamokban, valamint Szerbiában továbbra is érvényben van a szezonális óraátállítás.
A világ egyes részein, mint Oroszország, Kína és Japán, illetve több afrikai országban már megszüntették az óraátállítást, míg Európa és Észak-Amerika jelentős része továbbra is évente kétszer igazítja az órákat.