Sokkolta a várólisták hossza – közölte még szeptemberben Aleksandar Vučić államfő. Akkor a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap hivatalos listáján 68.657 páciens várt CT-re, mágneses rezonancia-vizsgálatra, ortopédiai beavatkozásra stb. Azóta 7149-cel csökkent a listán szereplők neve.
Vučić a köztévé műsorában el is mondta, mi a megoldás erre a helyzetre. „A várólisták a mi szégyenünk, különösen rám nézve az. A megoldás összetett. Az egészségügyi miniszter utasítása alapján szeptember 30-tól normarendszert vezettek be a csípő- és térdműtétekre, ez heti 433 operációt jelent. A tervezett 1277 műtétből ebben az időszakban 1177-et végeztek el, ami 92,7 százalékos teljesítés. Az év végéig lesz még 4600 műtét, de bevezetjük szombatonként a kiegészítő munkát is két váltásban. Ez azt jelenti, hogy az év végéig további 1500-1700 műtét lesz. Úgy számolunk, hogy 2026 októberéig, de lehet, hogy előbb is megszűnnek a várólisták. A szürke hályogot jövőre, január végéig meg fogjuk oldani” – közölte az államfő.
Draško Karađinović, az Orvosok a korrupció ellen nevű civil szervezet koordinátora szerint ez a probléma 2005-ben azért robbant, mert a törvény akkor megengedte, hogy az állami intézményekben dolgozó orvosok a magánszférában is dolgozhassanak, de senki nem beszél arról, hogy megszüntetik ezt a rendeletet.
Amikor dr. Dragan Milić a niši szívsebészeten felszámolta a várólistát, sokat kritizálták miatta, most pedig az állam az ő megoldását akarja lemásolni. Milić szerint a várólisták felszámolásáért sokat kell dolgozni.
„Ha mondjuk 50 páciens érkezik hetente, a várólista felszámolásához 60 vagy még több műtétet kell elvégezni. Ez az intézmény kapacitásától függ, a személyzet létszámától, a műtők számától, a szükséges anyagok mennyiségétől. Ha túlterheltek a műtők, ha emelik a műtétek számát, növekszik a fertőzésveszély is, ezért kell olyan személyzet, aki takarítja a műtőket” – mondta Milić.
Szerinte a felmerült megoldás számos olyan kérdést vet fel, melyekre nincs még válasz.
Illusztráció: Pixabay
