1883. október elején tizenhét szegedi eredetű bánáti falu dohánykertészettel foglalkozó szegény zsellérlakossága indult el pusztakula felé. Temesköz elszegényedett, új hazát választott népe hivatalosan 1883. október 29-én vette birtokába új közösségének területét. A falualapítás emlékére azóta minden esztendőben megtartják a karóünnepet, amely ünnep neve abból ered, hogy a határkarók leverésével jelölték ki a falu helyét.
A rendezvény szombaton ünnepi szentmisével kezdődött, majd a helyi temetőben kegyeletadással folytatódott. A temetőben a bácsgyulafalvi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, a bácsgyulafalvi Helyi Közösség és a szajáni Ady Endre Művelődési Egyesület koszorúzott. Ezt követően a színházteremben ünnepi műsorra várták az érdeklődőket. Szanka Emma énekkel, a bácsgyulafalvi legfiatalabb citerások délalföldi gyerekdalokkal és csúfolókkal léptek fel, a nemesmiliticsi Német László Magyar Művelődési Egyesület citerakettősétől, Horváth Bencétől és Klinovszki Adriannától Rábaközi népdalcsokrot hallhattunk. Ugyancsak citeramuzsikával lépett színpadra a bácsgyulafalvi Jártatós citerazenekar és a szajáni Mézecskék citeracsoport is. Műsort adott a tápéi Tápai Hagyományőrző Egyesület, majd a nemesmiliticsi Németh László Magyar Művelődési Egyesület néptánccsoportja szatmári táncokat mutatott be, a bácsgyulafalvi Dalogány énekcsoport pedig szatmári dalokat adott elő. A műsort a szajáni Nefelejcs néptánccsoport zárta szilágysági táncokkal.
A Karóünnep a Bethlen Gábor Alap és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság anyagi támogatásával jött létre. A szervező Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület köszönetet mondott a bácsgyulafalvi Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Pásztor Árpád plébános segítségéért is.
