Bár a nyugat-balkáni országokban nagy a lehetőség a közös munkaerőpiac kialakítására, a gyakorlatban nem történik munkaerő-migráció, és a Nyugat-Balkánról a legtöbben az EU-ba emigrálnak, közölte az Innovációs és Fejlesztési Intézet (IRI).
A „Hogyan növeljük a munkaerő mobilitását a nyugat-balkáni országokban” című konferencián bemutatott elemzés azt jelzi, hogy van lehetőség a munkaerőpiacban, viszont arra is felhívja a figyelmet, miszerint Szerbiában a következő évtizedben 80-100 ezer munkavállaló hiányzik majd. A piacnak pedig meg kell küzdenie a jóval fejlettebb EU-országokkal, ahová térségünk lakosai magasabb jövedelmet és jobb munkakörülményeket keresve vándorolnak.
Az év eleje óta a régió országainak mindössze 174 polgára kért engedélyt a szabad munkaerőpiaci áramlásra, amit a Nyitott Balkán által elképzelt mechanizmus tesz lehetővé, ami rendkívül alacsony szám.
„Versenyzünk az EU országaival, amelyek sokkal jobb béreket és munkakörülményeket biztosítanak a nyugat-balkáni állampolgároknak. Szerbia vagy Albánia nem tud versenyezni Németországgal, Svájccal vagy Ausztriával”, mondta Nenad Jevtović, az IRI igazgatója, írja a Biznis.rs.
Az elemzés elkészítését a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatta, amelynek igazgatóhelyettese, Miodrag Milosavljević elmondta, hogy a migráció a modern világ egyik kulcsfontosságú jellemzője.
„A migrációt nem akadályozhatjuk meg, de kiegyensúlyozottan közelíthetjük meg a be- és kiáramlást a folyamatos fejlődés érdekében – a munkaerőhiány pedig a fejlődést gátolja” – mutatott rá Milosavljević.
Ezt bizonyítja a munkavállalók tartós kiáramlása Nyugat-Európába, valamint az a tény, hogy Milica Anđelković Đoković, az IRI kutatója szerint idén januártól júliusig 14 693 egyedi munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, míg csak 243-at országaink polgárai számára.
Đoković azt is elmondta, hogy tavaly kínai állampolgároknak adták ki a legtöbb vízumot a hosszabb tartózkodásra hazánkban: az összesen 29 ezer ilyen vízumból csaknem 9000-et, az indiaiak 3050 vízumot kaptak.
Dragan Todorović, a Belgrádi Független Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint ezek a dolgozók nem alacsonyabb bérért dolgoznak, mint a hazaiak.
„Ahelyett, hogy öt napot dolgoznának nyolc órán keresztül, napi hat-hét napot és 10-12 órát dolgoznak, ezért a munkaadók azt mondják, hogy termelékenyebbek. De nem is termelékenyebbek, és megsértik a munkajogaikat, így nem maradnak itt, vagy visszatérnek hazájukba, vagy ha műveltebbek és találékonyabbak, akkor továbbmennek” – figyelmeztetett Todorović.
Bár a helyzet nehéz, vannak megoldások, ezek egy részét Bojan Stanić, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara stratégiai elemzésért felelős igazgatóhelyettese is említette.
A rövid távú intézkedések a Nyugat-Balkán regionális piacának megteremtését jelentik, de ennek is megvannak a határai, hiszen a régió összes gazdaságában hiányzik a munkaerő, és senkinek sem célja, hogy más országból a sajátjába „szippantsa” a munkavállalókat. A megoldás az, hogy a külföldön tanult vagy már pályakezdőket visszacsábítsák, és ne csak a munkavállalásra, kereskedésre, hanem a továbbfejlődésre is lehetőséget kapjanak” – magyarázta Stanić.
