Az állattenyésztéssel és mindenekelőtt sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók egyesületei szerint a piac komoly válságban van, aminek két oka van: a házisertés értékesítésének lehetetlensége, és az importőrök előnyben részesítése – mondják a gazdák a Danasnak.
Míg Szerbia egykor a legnagyobb sertésexportőrnek számított, addig ma már a sertésimporttól való függés küszöbén áll.
„Az elmúlt öt évben az import 300-500 százalékkal nőtt, miközben a hazai sertés iránti kereslet csökken. 2023 és 2024 első nyolc hónapjában közel 40 ezer tonna sertéshúst importáltak, 134 millió euró értékben. Az államnak bár vannak olyan védekezőmechanizmusai, mint például az importkvóták vagy vámok, de ezeket nem alkalmazza” – panaszolják a tenyésztők.
Azt követelik az illetékes minisztériumtól, hogy azonnal korlátozzák az állatállományt csökkentő túlzott importot, és alkalmazzanak a törvényben előírt intézkedéseket a hazai őstermelők védelmében.
Az importhús felvásárlási ára alacsonyabb, mivel az EU-ban olcsóbb, génmódosított szójadarát használnak takarmányozásra.
„Ily módon versenyképtelenné teszik a szerb termelőket. A helyzetet tovább bonyolítja a sertésállományra rendkívül veszélyes fertőző afrikai sertéspestis terjedése, mivel az az esetek több mint 90 százalékában az állatok pusztulását okozza, és miután a vírus bejutott a gazdaságba, minden állatot le kell vágni. Mivel a vírus teljesen ártalmatlan az emberre, sok kereskedő fertőzött területekről vásárol sertést, állatorvosi dokumentáció nélkül. Ennek megakadályozására szigorú rendszerezés, és biztonsági intézkedések kellenének, de ezt nálunk még nem hajtották végre” – mondják a gazdák, és rámutatnak, hogy mivel a megvásárolható hús 60-70 százalékát importálják Szerbiába, hamarosan nem lesz hazai hús, és sürgős fellépésre van szükség ennek a folyamatnak a megfékezésére.
