Görögországban, a világ egyik legnagyobb gesztenyetermelő országában, az egyik gazda, Anestis Altinis nehézségekkel néz szembe az idei terméssel kapcsolatban. A Pelion-hegyen fekvő Kisos faluban az extrém hőhullámok és szárazságok következtében a termés várhatóan 90 százalékkal csökken – számolt be a Reuters.
2022-ben Görögországban az átlagos gesztenyehozam hektáronként 38,571 kg volt, míg Spanyolország és Törökország ennél is magasabb hozamot ért el. Az idei év azonban drasztikus változásokat hozott: a várható hozam mindössze 15.000 tonna lesz, ami a megelőző öt év átlagának csupán fele – nyilatkozta a Thesszáliai Egyetem pomológia professzora, George Nanos.
Altinis, aki már a harmadik generáció a gesztenyetermesztők sorában, elmondta, hogy nem emlékszik ilyen rossz szezonra. A görög gesztenyét elsősorban európai exportra, gasztronómiai és cukrászati célokra szánják.
Szélsőséges időjárás, elmaradt csapadék
A termés visszaesése az extrém időjárás következménye: Görögország több területén, különösen Thesszáliában, több mint egy éve nem esett eső, ráadásul 2023 szeptemberében súlyos áradások is pusztítottak. Nanos szerint sok fa helyrehozhatatlanul károsodott, és a gesztenye mellett a cseresznye, alma és dió termése is erősen megsínylette a klímaváltozást.
A Görög Nemzeti Bank jelentése szerint a mezőgazdasági termények áremelkedésére számítanak a klímaváltozás hatására, ami a GDP éves szintű csökkenését is eredményezheti.
Altinis számára a gesztenyeszüret gyermekkorát idézi, de az idei alacsony hozam miatt egyre több család hagyhatja el a falut. A gazda sürgette az államot, hogy támogassa a terület öntözését, különben a települések elnéptelenedhetnek.
