A Korrupcióellenes Ügynökség felszólította az illetékes szerveket, hogy vizsgálják meg, milyen körülmények vezettek ahhoz, hogy Zaječar, Leskovac és Loznica stadionjainak építési költségei 20 millió euróval megnövekedtek.
Az ügynökség a sport és sportinfrastruktúra finanszírozásáról készített jelentésében, amelyet a szerb kormánynak nyújtott be, ajánlásokat is tett. Javasolta, hogy vizsgálják meg annak indokoltságát, hogy a Szerb Labdarúgó-szövetség által alapított „FSS Stadioni” társaságot bízták meg a Zaječar, Leskovac és Loznica új stadionjainak fenntartásával, és hogy tegyék nyilvánosan elérhetővé az ezzel kapcsolatos adatokat.
„Ezen felül a nyilvánosságnak időben hozzáférést kell biztosítani ahhoz, hogy mik a tervek a stadionok fenntartására vonatkozóan, tekintettel arra, hogy a médiában olyan információk jelentek meg, miszerint ezt a feladatot külföldiekre bíznák” – áll az ügynökség jelentésében.
Az ajánlások között szerepel, hogy nyilvánossá tegyék a megvalósíthatósági tanulmányt a Surčinban épülő Nemzeti Labdarúgó Stadion és annak kiegészítő létesítményeivel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy a tanulmányt csak az építkezés megkezdése után készítették el.
„A nagyobb infrastrukturális projektek építését, nem csak a sport területén, nem szabad megkezdeni a megvalósíthatósági tanulmány nyilvános elérhetősége nélkül, és a polgárok prioritásai alapján, nyilvános vita keretében, a helyi és országos szinten egyaránt” – hangsúlyozta az ügynökség. Azt is javasolták, hogy szabályozzák a közbeszerzési eljárások végrehajtását és az ajánlattevők kiválasztását a törvényben, hogy minimálisra csökkentsék az egyetlen ajánlattevő kiválasztását.
Az ügynökség értékelése szerint Szerbia jelentős összegeket fordít a sport és a sportinfrastruktúra fejlesztésére. A Sportminisztérium által megadott adatok szerint az elmúlt négy évben 120 millió eurót költöttek el, amelyből főként a sportszövetségek, valamint az Olimpiai és Paralimpiai Bizottságok részesültek.
Az ügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy a sporttevékenységekre és infrastrukturális projektekre elköltött közel 200 millió euró ellenére egyetlen esetben sem tártak fel visszaélést az elmúlt négy évben, ami arra utal, hogy nem volt megfelelő ellenőrzés.
A Sportminisztérium nem készített egyetlen elemzést sem az elköltött összegek célszerűségéről, vagy arról, hogy mennyiben járulnak hozzá az egyéni és csapateredményekhez, valamint a sportolók, fogyatékkal élők, gyermekek és fiatalok életminőségéhez és munkakörülményeihez. Ehelyett, úgy tűnik, hogy a támogatások gyakran a sportszövetségek és sportintézmények dolgozóinak igényeit szolgálják ki.
Az ügynökség aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ennek a társaságnak a működése átlátható lesz-e, tekintettel arra, hogy az ügynökség kérésére a társaság nem nyújtott alapvető információkat a stadionok havi fenntartási költségeiről és az éves tervezett tevékenységekről, valamint a várható bevételről sem.
„A döntések, hogy hol épüljenek stadionok, milyen formában és befogadóképességgel, valamint milyen kiegészítő létesítményekkel, nyilvánvalóan nem csupán szűk politikai befolyással rendelkező körökben születtek, hanem az átláthatóság csökkentésére irányulnak, ezáltal növelve a korrupció és a közpénzekkel való visszaélés kockázatát” – tette hozzá az ügynökség.
