A Tiszavirág hajó, ütött-kopottsága ellenére évtizedek óta Zenta város egyik jelképe: már egy ideje beszédtéma a városban, hogy a hajó, ami kizárólag kikötőként szolgál nagyon rossz állapotban van. Nemrég az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium felügyelősségi osztálya megtiltotta a hajó használatát. Az ügy már bíróságra került, a tulajdonos Tiszavirág Kajak-és Rekreációs Klub pedig, amely éveken át ott tartotta a felszerelést és a kajakokat, új vízreszállási helyet kell, hogy keressen.
A tagságot, akik évek óta fizették az úszóalkalmatosságuk utáni bérleti díjat a klubnak, október 18-án levélben értesítették, hogy az illetékes minisztérium felügyeleti osztálya végzéssel tiltotta meg a Tiszavirág kikötőhajó vízen létét és annak használatát, ezért arra kérték a Tiszavirág Kajak- és Rekreációs Klub tagjait, hogy november elsejéig mindenki távolítsa el tulajdonában lévő hajót, csónakot, kajakot vagy kenut, továbbá értesítik az érintetteket, hogy a tagság tulajdonában lévő vízi járművek téli megőrzését a klub a 2024-2025 téli szezonban nem vállalja.
A Borbély Ferenc alelnök által aláírt értesítésből az is kiderült, hogy a tiltás a dokkokra is vonatkozik, mivel azoknak a regisztrálása még nem történt meg, a kikötőhajóként használt Tiszavirágnak pedig nincs érvényes hajózási engedélye.
A Magyar Szóban megjelent cikk szerint a Tiszavirág hajót 1934-ben gyártották, s harmincnyolc évvel később, 1972-ben újították fel, akkor alakították ki a mai kinézetét, 1989-ben pedig egy vízhatlan betonréteggel bélelték a belső terét. A Tiszavirág Kajak-és Rekreációs Klub két csoportot ölel fel, az egyik a hatvan aktív sportolót foglalkoztató kajakklub, a másik pedig a száznyolcvan tagot számláló rekreációs részleg. A kajakosok edzésének kiindulópontja a hajó volt, ugyanakkor a felszerelésük minden elemét és a kajakokat is itt tárolták a belső részben. A második csoporthoz tartozók a csónakjaikat kötötték ki, de számukra is fenntartottak a hajón helyet a különféle eszközöknek. Azok, akik használták a hajót, tagsági díjat fizettek, így sokakat meglepett az, hogy a hajónak műszaki problémái vannak, és jelenleg már bírósági ügy zajlik a hajó sorsát illetően.
„Azért került bíróság elé az ügy, mert a hajónak nincs hajózási engedélye 2016 óta, akkor ugyanis nem hosszabbították meg, és ilyen engedély nélkül semmilyen vízi jármű nem lehet a vízen” – fejtette ki Borbély Ferenc, a Tiszavirág Kajak-és Rekreációs Klub alelnöke. Kiemelte, hogy a felügyelő ezt tudomásul vette, és ebből következik a büntetés is.
Ez az értesítés fogadja azokat, akik esetleg a hajóra szeretnének felmenni
„Szeptember 13-án hoztak erről egy végzést, mi pedig gyakorlatilag november elsejére ürítettük ki a hajót, bár magát a hajó használatát még szeptemberben megtiltottuk. Azonban a teljes lezárást november elsején tettük meg, ez idő alatt a felügyelő pedig átadta a végzést a bíróságnak, amit szintén a felügyelőtől tudunk, hiszen mi egyelőre nem kaptunk a bíróságtól semmilyen értesítést” – fejtette ki. Mint mondta, jelenleg semmilyen vízi jármű nincs a helyszínen, a tulajdonosok eltávolították azokat, a sportolók a kajakokat elvitték. Borbély Ferencet megkérdeztük a sportklub bevételeiről is.
„Tagsági díjjal működtünk, nem folytattunk gazdasági tevékenységet. Két részlege van a klubnak, a sport és a rekreáció, tagsági díjat szedünk mindenkitől, a sportolókat a község is támogatja. A tagsági díjakból évente mintegy egymillió dinár bevételünk volt, ebből fizettük a gondnokot, a technikai felszerelést, a kamerákat, az elektromos beléptetési rendszert, a karbantartást. A Tiszavirág hajó, amely a felügyelősség szerint nem maradhat a vízen, a sportklub tulajdonában áll” – mondta Borbély Ferenc, aki kiemelte, hogy egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az ügy megoldása, ugyanis egy problémából kettő lett.
„Nehéz megmondani mi lesz a megoldás, mivel egy problémából kettő lett. A hajó nélkül az aktív sportolók nem tudnak vízre szállni, nekik kell egy épület, ami a Tisza mellett van, akár ideiglenes megoldás is számításba jöhet. E probléma áthidalásában és megoldásában a város támogatására számítunk, hiszen a kajakokat zárt helyen kell tárolni. Maga a hajó, a kikötő és a dokkok másik problémát jelentik. A dokkok regisztrációja még nem történt meg, azt a tervdokumentáció elkészítése után lehet beadni. Az új előírások alapján a kikötődokk alatt nem lehet fémhordó, hanem atesztált műanyag szerkezetet kell telepíteni, ami igen drága beruházás. Négy-öt éve folyamatosan zajlik ennek a cseréje, idén jutottunk oda, hogy minden dokkunk megfelelő műanyag szerkezeten van, ami már regisztrálható, ezt a folyamatot el is indítjuk, és reméljük, hogy tavaszig sikerül a végére járni, így ugyanis a csónakok kikötési lehetősége megmaradna. Azonban, ha nem ez történik, úgy a klub fennmaradása kérdésessé válik – mondta Borbély, aki szerint a hajó helyzete még kétségbeejtőbb.
A dokk regisztrálása a tervdokumentáció után történhet meg
„A hajót nem tudjuk regisztrálni, hogy ne így legyen, arra minimális lehetőséget látok, hiszen technikailag nem lehetséges. Maga a hajó az átalakítás utáni új formájában nem felel meg a hajózási elvárásoknak. 1989-ben beton bélést kapott, így nem alkalmas vontatásra sem, egy helyen áll a part mellett, nem tudjuk száraz dokkba vontatni, hogy esetleg ott megjavítsuk. Probléma azonban az is, ha átalakítanánk, úgy eredeti állapotában nem felel meg annak a célnak, amire átalakítottuk, így értelmetlen beruházás lenne” – tette hozzá. Kifejtette, hogy ez a probléma téma volt már korábban is, 2016 óta igyekeznek megoldást találni, sikertelenül.
„A mostani ellenőrzés lehetett tervezett, de lehet, hogy egyik rosszakarónk hívta ránk a felügyelősséget” – közölte Borbély, aki azt is elmondta, hogy korábban bár valóban volt két baleset a hajón, ketten átestek a korláton a vízbe és életüket vesztették, ezeknek a baleseteknek nem volt köze a hajó műszaki állapotához.
Nem az első eset, hogy ellenőrök jártak a hajón
Egy, a nevét elhallgatni kérő helybeli lakos elmondása szerint a hajó sorsa, annak jelenlegi helyzete, valamint az, hogy eddig hova folyt a pénz, igencsak zavaros. Az ő tudomása szerint az ellenőrök évek óta látogatják a hajót, és jelentik a problémákat, ám süket fülekre találtak, ezért is lett ebből bírósági ügy.
„A Tiszavirág hajón vannak jóérzésű emberek is, de őket a vezetőség szándékosan söpri félre, és tervzetten marad el a hiteles információkon alapuló tájékoztatás. Az állítólagos jegyzőkönyvet sem mutatják meg senkinek, arról sem, hogy mit kért az ellenőr, mit kellene megjavítani. 2011 környékén létogatott el első alkalommal a felügyelő. A tizenvalahány év alatt, amikor szinte évente jött az ellenőr, a vezetőség nem volt hajlandó semmit sem tenni, sem a jegyzőkönyvet megmutatni, sem azt elmondani, hogy mit kértek a felügyelők, mit kellene megjavítani – mondta a klub dolgaiban igen járatos személy, aki hozzátette, javasolta, hogy minél előbb kezdjék el a dokkok javítását, szabványosítását, és így, ha látja az ellenőr, hogy igyekeznek, akkor engedékenyebb lesz.
Már a szárazföldön pihennek a csónakok
„Úgy láttam, hogy a pénz, ami befolyik, az nem oda megy, ahová kellene, hanem egyes emberek zsebébe, így a felújítások közül egyre kevesebbet sikerült megvalósítani” – tudhattuk meg a nevét elhallgató zentai lakostól, aki szerint Borbély Ferenc évek óta tudta, hogy a hajón rengeteg javítani való akad, többek között a hajó korlátját is meg kellett volna emelni, a szabvány szerinti nyolcvan centiméterre, és emellett hiányzott a tűzoltókészülék, valamint tanúsítvány sem volt az elektromos hálózat földeléséről.
„Mi ezeket elkezdtük sorban elintézni, megoldani, a korláttal azonban nem volt hajlandó foglalkozni. Három év alatt két ember vesztette életét, mindketten ugyanott estek át a korláton és meghaltak. Ebből rendőrségi ügy lett, kamerafelvételek is voltak. A korlát megemelése pedig nem kerülne sokba, maximum 50 ezer dinárból megoldható, azonban erre nem volt hajlandóság” – emelte ki, hozzátéve, hogy ő már akkor, 2011-ben mondta, hogy ez nem játék, szakértői vélemény kell…
„A Magyar Szó által közzétett cikkben az szerepel, hogy a gyűlésen hatvanan jelentek meg, ez nem igaz, mindössze 5-6 szülő volt jelen, és ők is tudták, hogyan kell szavazniuk” – tette hozzá, kiemelve, hogy a szülőknek többször is elmondták, a hajó biztonságos és a gyerekek nyugodtan rámehetnek.
„Jelenleg a kajakosok felszerelése egy utánfutón áll, senki nem őrzi azt, ráadásul az időjárás viszontagságainak is ki van téve. Szerettek volna egy úgynevezett fémketrecet építtetni, hogy abban elzárva legyenek az eszközök, azonban együntetű vélemény, hogy ezen nem gondolkodni kellene, hanem megcsinálni, ugyanis a kajaktároló ötlete régóta megvan, megvalósításából azonban a mai napig nem lett semmi.”
A versenyzők kajakjait egyelőre az utánfutón tartják
„Mindent meg lehetett volna időben oldani, megjavítani, ha a vezetőség nem így viszonyul a felügyelőséghez. Megtudhatták volna a tagok is, mit kell megcsinálni, hívhattak volna szakértőket, megnézhették volna, hogy mennyibe is kerülne a hajó javítása. A hajót nem lehet vontatni, elmozdítani. A türelmi idő lejárt, amit nem voltak hajlandóak közölni a polgárokkal. Ezért is van most ebből bírósági ügy” – mondta.
Borbély Ferenc is reagált a felhozott vádakra, mint mondta, a nevét elhallgató személy állításait cáfolja, továbbá véleménye szerint értelmetlen lenne magyarázkodni olyan vádak kapcsán, amelyek megfogalmazását valós személy nem vállalja.
„Nem vontatják el, nem süllyesztik el”
Még a júniusi választások előtt a Tiszavirággal kapcsolatos problémákra reagált Sztantity Szebasztián, a város gazdasággal megbízott tanácsosa, aki akkor azt írta, hogy a zentai önkormányzat mindent meg fog tenni a Tiszavirág megőrzése érdekében. Mivel a téma megint napvilágot látott, Sztantity a közösségi oldalon a következőket írta:
„A helyzet a Tiszavirág hajóval a következő: amennyiben a felügyelőség által leírt követelményeknek eleget tenne a hajó, onnantól a hajó belseje használhatatlan lenne a kajak klub számára. Ezért közösen keressük a kajakklubbal az ideiglenes és a hosszú távú megoldást is. A csónakok kikötése a hajó melletti uszályokon továbbra is lehetséges. Szerintem a közelmúltban történt események is rávilágítottak, hogy az első a hajót használók biztonsága kell, hogy legyen. A hajó nem lesz elvontatva, se elsüllyesztve, keressük a pályázati lehetőségeket” – írta Sztantity.
