A munkaképes lakosság egy százaléka, azaz kb. 40 ezer ember megy el évente Szerbiából, de ennek az oka nem elsősorban az alacsony fizetés, hanem az intézmények és a közszolgáltatások, pl. az oktatás és az egészségügy minősége – erre a megállapításra jutott a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémián bemutatott, Makrogazdasági válságok és reformok Szerbiában 1980-2023 című könyvében Pavle Petrović. Az akadémia levelező tagjának, a Pénzügyi Tanács elnökének a munkája nagy visszhangot váltott ki szakértői körökben.
„Általános vélekedés, hogy a döntő szempont ilyenkor a fizetés, de ez csak a negyedik tényező. A lakosság elvándorlása és a rossz demográfiai mutatók miatt Szerbiában, valamint Közép- és Kelet-Európában az utóbbi években hirtelen csökkent a munkanélküliség, aminek köszönhetően a reális fizetések gyorsabban növekedtek, mint a termelékenység. 2019 és 2023 között a fizetések reálisan 18,2 százalékkal nőttek, miközben a termelékenységi növekedés csupán 14,8 százalék volt. 2024-ben a fizetések 9,2 százalékkal emelkedtek, a produktivitás viszont 3,6 százalékkal. Középtávon ez tarthatatlan helyzet, mert a termelékenységnek kellene gyorsabban növekednie, nem a fizetéseknek. Ez a trend fékezni fogja a gazdaságot és a beruházásokat” – mondta a szerző, aki szerint a fizetések ilyen arányú növekedése és a dinár értékének a reális erősödése veszélyezteti a hazai gazdaság versenyképességét.
Szerbiában az átlagfizetés jelenleg nagyjából 850 euró, amivel megközelítettük Közép- és Kelet-Európa országait, de Görögországot (1100 euró) és Portugáliát (1200 euró) is. Ugyanekkor a dinár 2017 óta folyamatosan erősödik az euróhoz képest, ez az arány mintegy 20 százalék. Az euró vásárlóereje az euróövezetben tapasztalt infláció miatt kb. 25 százalékot csökkent – mindez hozzájárult ahhoz, hogy Szerbiában az euróban kifejezett fizetés megduplázódott – véli Petrović.
A hazai valuták erősödésére két magyarázat van, az egyik szerint ennek oka a technológiai fejlődésnek és a termelékenység növekedésének köszönhető gazdasági fejlődés, a mások oka pedig a jelentős külföldi tőke beáramlása. Petrović szerint Szerbiában a második eset áll fenn, ami gondot okozhat a jövőben, ha csökken a külföldi tőke beáramlása vagy növekszik a profit kivonása az országból.
A Szerb Nemzeti Bank 2019 óta erős kézzel tartja kontroll alatt a dinár árfolyamát, holott csak az inflációt kellene ellenőriznie. A pénzromlás az elmúlt másfél évben lelassult: 2023 márciusában több mint 16 százalék volt az infláció, jelenleg pedig meghaladja a 4 százalékot, de még mindig az egyik legmagasabb Európában, és a fizetések továbbra is jelentősen, a produktivitást meghaladó arányban nőnek, ami emeli az inflációt.
Ahhoz, hogy ez a folyamat megálljon, a termelékenységet kellene növelni azzal, hogy olyan ágazatok felé fordul az állam, amelyek magas hozzáadott értéket teremtenek, és elbírják a fizetések emelkedését. Petrović leszögezte: az állami kiadások év végére és a jövő év elejére bejelentett jelentős megnövekedése komoly kihatással lehet az infláció emelkedésére.
Illusztráció: Pixabay
