Számos veszély leselkedik a gyermekeinkre az interneten, és miközben intenzív munka folyik a gyermekek nevelésén, a szülők és a pedagógusok továbbra is a „gyenge láncszem” a folyamatban – nem kellően tájékozottak, és nem tudják, hogyan kell megfelelően reagálni, ha egy gyermek digitális erőszaknak van kitéve, hangzott el a Biztonságos szörfölés: gyermekek és fiatalok biztonságos és felelős internethasználata című konferencián, amelyet Belgrádban tartottak, írja a Blic.

Az interneten leselkedő leggyakoribb kihívások a fényképekkel való visszaélés, a hamis profilok létrehozása, a sértő üzenetek, a társak nyilvános megalázása, zaklatása, zsarolás, fenyegetés, gyűlöletbeszéd és sajnos valós környezetben való erőszak, ami esetenként előfordulhat, hogy halállal végződik, hangsúlyozta Dejan Ristić információs és távközlési miniszter.

„Intenzíven dolgozunk a gyerekekkel, de a problémát a szülők jelentik. Ezért tevékenységünkkel igyekszünk minél több állampolgárt bevonni, mind a szülőket, mind a nagyszülőket és mindazokat a felnőtteket, akik fel tudják ismerni, tanácsot adnak, figyelmeztetik a kisebbeket az interneten leselkedő veszélyekre – mondta a miniszter.

Emlékeztetett arra, hogy 2017 óta működik az Információs és Távközlési Minisztérium Országos Kapcsolattartó Központja a 19833-as telefonszámon, amelyen keresztül bárki névtelenül jelezheti, ha digitális erőszak áldozata vagy szemtanúja.

A felmérések szerint a gyerekek idejük mintegy 80 százalékát az interneten töltik játékokkal és szórakozással, s mindössze 20 százalékát oktatással vagy a gyerekek valamilyen érdeklődési körével kapcsolatos tartalmak olvasásával – mutatott rá az M:tel Bosnia és Hercegovina cég vezérigazgatója, Jelena Trivan.

„Az is aggasztó, hogy a kutatások szerint hétvégén 7-8 órát interneteznek a gyerekek, ami az idejük közel fele, ha azt vesszük, hogy 14 órát töltenek ébren. Az egész életük a virtuális szférában zajlik” – hangsúlyozta Trivan, majd hozzátette:

„Sejthetjük, hogy a közeljövőben az internet és a közösségi oldalak iránti függőség súlyos formát ölt. Már most álautista tüneteket okoz, gyengén fejlett beszéd formájában, számos egészségügyi és biztonsági fenyegetés éri a gyerekeket, s mindössze 35 százalékuk kér szakmai segítséget digitális erőszak esetén. A szülők a gyenge láncszem, nem elég képzettek, nem tudnak reagálni, és nagyrészt a pedagógusok sem” – tette hozzá Trivan.

Az illetékes miniszter bejelentette, hogy az információbiztonsági törvény új javaslatát az év végéig terjesztik a szerb parlament képviselői elé. Kitért arra is, hogy az Országos Gyermekbiztonsági Kapcsolattartó Központ tevékenységét a digitális világban végbemenő dinamikus változásokhoz alakítják.