A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet régészei Szabadkán és környékén eddig 69 régészeti lelőhelyet térképeztek fel. Királyhalmán, Dušanovóban és Csantavéren, utóbbin még mindig tart a kutatás.
A régészeti tereptérképezést ősszel és tavasszal végzik. A régészek kimennek a terepre, felszíni anyagot gyűjtenek és feltérképezik a helyszínt.
„Azokat a területeket választottuk, ahol szerintünk a legnagyobb a valószínűsége a lelőhelyek felfedezésének. Vannak régi helyneveink és vízneveink is, amelyeket régi felfedezők jegyeztek le, így ezek alapján választjuk ki a helyszíneket. Az első helyszínek többnyire folyópartok, ahol az életre alkalmas körülmények voltak régen is. Jelenleg a Csikér-patak partján járnak, ahol valószínűsíthetően a szarmaták idejéből származó települések is lehetnek” – magyarázza Dr. Neda Mirković Marić, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet régész-konzervátor tanácsadója a Subotica.com-nak.
Az Észak-Bácska Régészeti Térképe nevű projekt 2017-ben indult, és eddig öt településen – Magyarkanizsán, Zentán, Adán, Kishegyesen és Topolyán – készült el a feltérképezés, összesen 750 helyszínt vizsgáltak. Szabadka feltérképezése több idényen át tart majd, hiszen alig több mint egy hónapos munka alatt 69 települést térképeztek fel, a lelőhelyek végső száma pedig elérheti az ezret is.
Az összegyűjtött felszíni anyag összegyűjtése és kiértékelése után következik a következő fázis, melynek során geofizikai felméréseket végeznek a lokalitás meghatározásához szükséges összes elem meghatározása érdekében.
„Felületi anyag elsősorban a lelőhely jellegétől függően edénytöredékek, állatcsontok, ez attól függ, hogy mi volt ott – ha településről van szó, akkor arra számítunk, hogy salakmaradványok, fémolvadék maradványai is fellelhetők. A kerámia és állatcsontok mellett találunk embercsont-, habarcs-, téglamaradványokat is, ilyenkor tudjuk, hogy nekropoliszról van szó, ami egy közeli településhez tartozott. Pontosan ilyenről van szó a Csantavérnél lévő dombon”- mondja Mirković Marić.
