Egészen a közelmúltig szinte lehetetlennek számított földet bérelni vagy vásárolni Vajdaságban. A bérleti díjak sokszor irreálisak voltak, mondják a gazdák, de a legkitartóbbak mégis megfizették őket. Idén azonban egyre több termelő mond le a föld bérléséről, mert a búza, kukorica, szója, napraforgó, cukorrépa termelése nem kifizetődő.
Három nehéz év áll mögöttünk: az aszály, valamint a gabona és olajos magvak alacsony felvásárlási ára veszteségessé tette a termelést, ezért sok, nemcsak a kis- és közepes, de a legnagyobb gazdálkodónak is komoly problémája akadt.
„A termelők nem tudnak kiszabadulni az adósságból, hogy továbbra is teljesíteni tudják a lízinggel kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket. Olyan helyzetben vagyunk, hogy kevesebbet keresünk, mint amennyit nyersanyag- és földbérlet útján befektettünk. A termény nem fedezi ezeket a költségeket, nem számítva a gazdálkodók munkáját és az amortizációt” – mondta Miroslav Kiš, a Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének képviselője a Szerbiai Rádió és Televíziónak.
Többen arra kényszerültek, hogy a gépeiket, vagy saját földjüket el kell adniuk, hogy megszabaduljanak az adósságtól. A Közép-Bánságban is lemondanak a földművesek a bérlésről. A Bánáti Gazdaegyesületek Szövetségében azt mondják, idén őszig nem fordult elő, hogy a bérbeadók telefonáltak és megkérdezték volna, ki adja bérbe a földjüket.
A bérleti díj lánconként akár 300 euróig is emelkedett, mondta Dragan Kleut, a Bánáti Gazdaszövetség elnöke.
Most a gazdák még a saját földjükön is veszteséges termelést folytatnak, nemhogy azon, amiért bérleti díjat fizetnek. A bérbeadók 200 euróért kínáljál a földet, mégsem kell senkinek. Másfél évtizeddel ezelőtt – mondja Kleut – a mezőgazdasági termékek árai magasabbak voltak a mainál, míg az alapanyagok sokkal megfizethetőbbek voltak.
„A búza most 20 dinárba, tizenöt éve 24 dinárba került, amikor a nyersanyag fele olcsóbb volt, mint ma. A kukorica akkor 22 dinárba került, egy liter olaj 75, ma pedig 200 dinár. Egy kilogramm műtrágya 25 dinár volt, most pedig 70, míg tavaly 115 dinárt kértek érte” – mondja Kleut, és hozzáteszi, hogy az utóbbi időben sok gazda lemondott a termelésről és bezárták a gazdaságaikat.
„A polgárok fizetnek a drága élelmiszerekért, a termelők pedig nem kapnak belőle semmit. Ha egy kilogramm búzát 20 dinárért kell vásárolni, akkor hogy lehet, hogy egy kenyér 70 dinár, a zsemléről nem is beszélve. Egy liter tejért 35 dinárt fizetnek a termelőnek, a boltban pedig 150 dinár. Mindenki keres ezen, csak a gazdák nem”, teszi hozzá.
Nagybecskerek határában vannak olyan földek, ahol még nem szedték le a kukoricát, mert nincs pénz üzemanyagra, nemhogy az őszi vagy téli szántásra gondoljanak, amit azért kell elvégezni, hogy tavasszal minőségi vetést hajtsanak végre.
