A szerbiai polgárok latin-amerikai, afrikai és ázsiai országokból származó kávét isznak, és a két éve érvényben lévő minőségi szabálykönyvnek köszönhetően egyre több kávéhelyettesítő található a piacon. Különböző források alapján Szerbiát egyébként a magas kávéfogyasztású országok közé sorolják. Egy átlagos szerbiai lakos körülbelül négy kilogramm kávét iszik meg évente, ami körülbelül 600 csészének felel meg, írja a Nova ekonomija.
A szerbiai kávé nagy részét Brazíliából, Kolumbiából, Etiópiából, Vietnamból és más kávét termelő országokból importálják.
„A kávé a szerb hagyományok fontos része, a kávéfogyasztás kultúrája pedig mélyen gyökerezik a mindennapi életben. A legtöbben a török kávét isszák, ezt követi az eszpresszó és más kávéfajták, például a cappuccino és a latte, különösen a városi területeken. Kiváló minőségű kávémárkák vannak a piacon, és a kávézókban gyakran használnak különböző kávébabok speciális keverékeit és frissen őrölt kombinációit” – mondja Aleksandar Bogunović, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara Növénytermesztési és Élelmiszeripari Szövetségének titkára.
A Szerbiai Kereskedelmi Kamara adatai szerint a kávéimport mennyiségileg nem sokat változott, de a kávé ára az évek során emelkedett.
2018-ban 29 256 tonna kávét importáltak Szerbiába 62,7 millió euró értékben, 2019-ben pedig 31 581 tonnát 65,5 millió euró körüli értékben. 2022-ben 30 898 tonna importkávé 114 millió euróba került, míg tavaly 30 769 tonna importkávé 115,6 millió euróba – derül ki a Kereskedelmi Kamara adataiból.
Árban a kávéexporttal sem más a helyzet, így 2018-ban 1310 tonna exportált kávé értéke közel 6,5 millió euró volt, 2019-ben 1255 tonna 6,9 millió eurót ért, míg 2020-ban 1583 tonnát közel 8,7 millió euróért értékesítettek.
Egyébként sokan foglalkoznak kávéfeldolgozással Szerbiában is. 470 olyan bejegyzett vállalat van, amelyek tevékenységi kódja 1083, azaz tea- és kávéfeldolgozás, ebből 167 gazdasági társaság és 303 vállalkozó.