Életünk egyharmadát alvással töltjük el. Ezért megtörténhet, hogy kísértésbe esünk, hogy meghosszabbítsuk a már így is túlzsúfolt munkanapjainkat a hiábavalónak tűnő alvás rovására. Úgy látszik, szervezetünknek szüksége van a napi 6–8 óra alvásra, különben nem ragaszkodna ehhez a látszólagos tétlenséghez.
Az alvás az étkezés és a mozgás mellett a legfontosabb szükséglete a szervezetünknek.
Már mindannyian tapasztalhattuk, hogy egy éjszakába nyúló ünneplés vagy éjszakai munka után napközben mennyire fáradtak, ingerültek és figyelmetlenek vagyunk. Egy pár napig eltarthat, amíg újra visszatalálunk a régi kerékvágásba. Ilyen alkalommal láthatjuk, milyen hatással van az életminőségünkre a megfelelő hosszúságú és minőségű alvás, mert különben nem is vesszük észre, mi minden történik, amíg azt gondoljuk, hogy haszontalanul az ágyban fekszünk. A túl kevés, de a túl sok alvás is megrövidítheti életünket.
Egy időben engem is alvászavarok gyötörtek. Hetekig nem tudtam sem jól elaludni, sem átaludni az éjszakát. Az okát nem tudtam meg, de igyekeztem bár a tőlem telhetőt megtenni annak érdekében, hogy ebből a kellemetlen és egészségemre kockázatos helyzetből gyógyszerek segítsége nélkül kilábaljak.
Sajnos a hosszú ideig tartó alváshiány az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma civilizált világunkban, mert sok betegség kiindulási alapját képezi. Az így beálló állandó stresszállapot a szervezetünkben felborítja a hormonháztartást, megnöveli a szív-érrendszeri és anyagcsere-betegségek kialakulásának az esélyét, immunrendszeri gyengeséget okoz, befolyásolja a pszichikai egyensúlyunkat, és ezzel depresszió kialakulásához vezet, valamint növeli a rákos megbetegedések kockázatát.
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség az éjszakai munkát a „valószínű rákkeltő” közé sorolta be. Tudományos kutatások kimutatták, hogy a váltóműszak által 20-40 százalékkal magasabb a mell-, a prosztata-, a tüdő- és bélrák-megbetegedések kockázata. Persze az egészségtelen életmód is hozzájárul ezen betegségek kialakulásához. Aki csak teheti, kerülje a váltakozó és éjszakai műszakváltást, mert ez fölborítja az életritmusunkat.
Az elegendő alvás különösen fontos az agyunk számára. A nap folyamán összegyűjtött számtalan információt csak éjszaka képes rendezni és a fontos dolgokat a hosszú távú memóriában tárolni, ami elősegíti a hatékonyabb emlékezést és tanulást.
Miközben békésen álmodunk, a szerveinknek, szöveteinknek és izmainknak lehetősége nyílik a regenerálódásra és megújulásra. Továbbá az immunrendszer új sejtjeinek képződésére, a szervezetünk, de főleg az agyunk méregtelenítésére, fontos hormonok képzésére, a gyulladások enyhítésére és sérülések, valamint a fertőzések gyógyítására.
Hú, még felsorolni is sok volt, nemhogy mindezeket a biokémiai folyamatokat összehangolni és el is végezni! A szervezetünk iránti tiszteletből bár adjunk lehetőséget, hogy elvégezhesse mindezt a fontos feladatát, amíg mi alszunk. Persze ha jól teletömjük a hasunkat, ha sokáig tévézünk, mobiltelefont használunk, vagy dolgozunk, nem tudjuk a szükséges időt és feltételeket mindehhez a munkához biztosítani.
Tehát vizsgáljuk át szokásainkat, és lépésről lépésre próbáljuk a következő fontos feltételeket az ősi alapokon működő szervezetünknek biztosítani:
Próbáljunk legkésőbb 22-23 óra között ágyba kerülni.
Alvás előtt nem ajánlatos kiadósan vacsorázni, főleg ne együnk édességet és könnyen felszívódó szénhidrátot, mert emésztőrendszerünknek ezeket fel kell dolgoznia, és nincs lehetősége a fontos megújítási és tisztítási folyamatok elvégzésére. Az alkohol fogyasztása bár az elalvást segíti, de az egész éjszaka átalvását akadályozhatja.
Lehetőleg ne tegyük ki magunkat megrázó érzelmi eseményeknek, mint amilyen a horror- és akciófilmek megnézése, veszekedések, idegölő játékok. Ne használjunk mobiltelefont és számítógépet kékfényszűrős védőszemüveg nélkül, mert a kék fény azt sugallja szervezetünknek, hogy nappal van, és gátolja a melatonin hormon képződését, amelynek a magas szintje elengedhetetlen a jó alváshoz. A hálószobában semmi keresnivalója sincs a mobiltelefonnak és a különböző technikai eszközöknek, mint pl. tévé, laptop és természetes vagy mesterséges fény. Aludjunk sötétben.
A következő napi terveinket és mindent, ami megrázó gondolatokat idéz elő, próbáljunk papírra vetni, és ezzel az elménk megterheltségét csökkenteni. A következő módon még a gondolatainkat is megállíthatjuk: tegye fel gondolatban vagy hangosan a kérdést: honnan jön a következő gondolatom? Ebben az egy pillanatban annyira megzavarodik a gondolataink heves kialakulása, hogy nem gondolunk abszolút semmire. Ilyen egyszerű módon megállíthatja a gondolatai ördögi körét. Próbálja ki! Igazán nem nehéz! Én sem gondoltam, hogy ezzel milyen hatásos nyugtató eszközt találtam.
A jó alvás megtanulható, vagy legalábbis erősen befolyásolható. Az évek óta beidegződött rossz szokásainkat nem tudjuk megváltoztatni egyik napról a másikra, de a legfontosabb az lenne, hogy úgy korrigáljuk őket, hogy a legkisebb módosítás a legnagyobb pozitív hatást váltsa ki a nyugodt alvás érdekében.
A szerző
Farkas Marija vagyok, az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának élelmiszeripari szakán szereztem főiskolai képesítést. Negyvenéves laboratóriumi tapasztalattal rendelkezem, 2020-tól pedig táplálkozási edző pszichoneuro-immunológiai képzéssel. Zentán születtem, 1981 óta Bécsben élek, két gyermek édesanyja vagyok. 2021-ben nyugdíjba vonultam, de nem vagyok tétlen! Német és magyar nyelven kommunikálok.
