Damaszkusz a lázadók kezére került, a világsajtó a Moszkvába menekült Bassár el-Aszad szíriai diktátor bukásával foglalkozik. A felkelők által meghódított területek ünnepelnek. – Átlapoztuk a világsajtót Stockholmtól Bejrutig és Washingtontól Pekingig.

A lázadók megdöntik Aszadot, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Bassár el-Aszad szíriai zsarnok megdöntése után Damaszkuszba érkezett a «Hajat Tahrir al-Samot» (HTS) iszlamista lázadó szövetség vezetője, Abu Muhammad el-Golani. Vasárnap délután az Omajjád mecsetben beszélt támogatóihoz és aláhúzta igényét a vezetésre. A szíriai televízióban elmondta, hogy a lázadók tovább dolgoztak a forradalom céljainak elérésért és hozzátette: a jövő a miénk, a győzelem felé tartunk. Aznap reggel a szövetség bejelentette a főváros, Damaszkusz elfoglalását és Aszad megszökését. Hétfő este kijárási tilalmat rendeltek el.

A lázadók által meghódított területeken győzelmi ünnepeket tartanak. A szíriaiak világszerte is örültek Aszad bukásának. Muhamed Gázi al-Dszalali miniszterelnök szabad választások kiírását szorgalmazta, hogy az emberek eldönthessék, ki irányítsa az országot. Bejelentette, hogy az átmeneti időszakban a lázadókkal szeretne együttműködni.

Oroszország megerősítette, hogy Aszad elhagyta Szíriát. A moszkvai külügyminisztérium szerint »lemondott az elnöki posztról«. Vasárnap este a TASZSZ orosz állami hírügynökség Kreml-forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország menedékjogot adott Aszadnak és családtagjainak. Moszkva, amely Teheránnal együtt az Aszad-rezsim fő támogatója volt, minden »érintett felet« felszólított, hogy tartózkodjanak az erőszaktól. Kapcsolatban állunk az összes szíriai ellenzéki csoporttal, jelezte a TASZSZ. Az orosz légierővel, valamint a khmeimi és tartúszi haditengerészeti bázisokkal kapcsolatban azt mondták, hogy az ottani orosz katonák »fokozott harckészültségben« vannak, de jelenleg »nem fenyegeti komoly veszély a biztonságukat«.

Irán a szíriai katonai konfliktusok befejezésére is felszólított. A teheráni külügyminisztérium vasárnap délutáni közleményében óva intett a külföldről érkező beavatkozásoktól. Az ország sorsa kizárólag a szíriai nép felelőssége. A felkelők korábban megrongálták Irán damaszkuszi nagykövetségét. A teheráni külügyminisztérium szerint azonban már minden iráni diplomata és munkatársaik elhagyták a nagykövetséget.

Törökország, amely az északi lázadó csoportok segítségével ellenőrzi Szíria egyes részeit, támogatást ajánlott fel a rendezett átmenethez. »Ma van remény. Szíria erre egyedül nem képes. A nemzetközi közösségnek támogatnia kell a szíriai népet« – mondta Hakan Fidan török ​​külügyminiszter egy dohai politikai fórumon. Törökország segíteni fog az ország újjáépítésében és együttműködik az új kormánnyal. Országa minden csoporttal kapcsolatban áll.

Médiaértesülések szerint az izraeli hadsereg katonai bázisokat és lőszerraktárakat, valamint a szíriai hadsereg fegyvergyártó létesítményeit támadta Szíria különböző részein. Vasárnap este az izraeli csapatok bevonultak a két ország közötti ütközőzónába a Golánon.

Joe Biden amerikai elnök »történelmi lehetőségről« beszélt. Az Egyesült Államok »minden szíriai csoporttal« együttműködne a »független, szuverén Szíriába való átmenet elérése érdekében«. Donald Trump leendő elnök világossá tette, hogy semmilyen módon nem akarja, hogy az USA beavatkozzon ebbe a válságba. Szíria a »rendetlenség« színhelye és »nem a barátunk« – mondta.”

A londoni Al Quds Al-Arabi című, független angol nyelvű napilap történelmi eseményről ír:

„Szíria népének sikerült puccsot végrehajtania, amely megdöntötte a régió egyik legbrutálisabb és legkorruptabb rezsimjét. A lakosság javát szolgáló új fejlesztések lehetősége most megnyílik Szíria előtt. Sok ember gyorsan visszatér a városokba és falvakba, ahonnan elmenekültek. Ez minden tekintetben pozitív új kezdet a világ számára. December 8-a alapjaiban fogja megváltoztatni a régió helyzetét.”

A bejruti Elaph című liberális napilap politikai leszámolásra számít Szíriában:

„Oroszország megpróbálja megőrizni befolyását. Ugyanakkor az USA mindent megtesz ahhoz, hogy lényegesen jobban érvényesüljön. A döntő cselekedet azonban az lesz, hogy a regionális hatalmak, különösen Szaúd-Arábia és Törökország hogyan működnek együtt az új szíriai vezetéssel. A legfontosabb az, hogy Irán befolyása csökkenjen, mind Libanonban és Szíriában, mind Irakban. A régió sok szereplője egy új, élénk Közel-Keletben reménykedik szélsőségek és erőszak nélkül.”

A rámalláhi Al-Ayyam című kormánypárti napilap viszont nem látja pozitívan a helyzetet:

„A szíriai ellenzék most végre kiűzte Aszadot. De nincsenek politikai elképzelései arról, hogyan tovább a térségben zajló nagy konfliktusokkal, például a palesztin kérdéssel és a megszállt Golánnal kapcsolatban.”

A Jerusalem Post című, 1932-ben alapított közép-jobboldali, konzervatív napilap  így kommentálja Aszad bukását:

„Oroszország és Irán nem tudja megvédeni Szíriát, egyik legrégibb szövetségesüket. Izrael és az USA mindenkinek üzenhet, aki az iráni–orosz ernyő alatt áll: ők nem a barátaid és nem mentenek meg, ha kihívod országainkat. Ha jól csináljuk, évtizedekre átformálhatjuk a globális dinamikát, de módszeresnek és precíznek kell lennünk, hogy kihasználjuk az ellenség túlterheltségét.”

Az ankarai Yeni Birlik című, a kormányhoz közel álló napi​​lap Észak-Szíriára tekint. Az ott székelő kurd milícia részt vett az Aszad-rezsim megdöntésében. Az ankarai újság ezt írja erről:

„A török ​​kormány nagy jelentőséget tulajdonít annak biztosításának, hogy ez a terület mentes legyen a terroristáktól, például a kurd YPG-től [Yekineyen Parastina Gel, kurd fegyveres csoport Észak-Szíriában, Rojevában, a Demokratikus Egyesülés Pártjának fegyveres szárnya]. A takarítás lehet az első lépés. Ha a dolgok jól mennek, Ankara megerősíti a terrorizmus elleni harcot Irakban.”

Oroszország, Szíria korábbi védhatalma, két katonai bázist tart fenn az országban. A moszkvai Nyezavisszimaja Gazeta című ellenzéki napilap ezt írja:

„Egyáltalán nem biztos, hogy az orosz erők most elhagyják Szíriát. Akik most határozottan veszítenek befolyásukból, azok Irán és az Irán-barát csoportok. Mindannak ellenére, ami megtörtént, a szíriai ellenzék egy része továbbra is meglehetősen melegen viszonyul az Orosz Föderációhoz. A szíriai orosz támaszpontok jövője valószínűleg tárgyalások keretében dől majd el.”

Kína tavaly kötött stratégiai partnerséget a szíriai Aszad-rezsimmel Damaszkuszban. Ennek fényében a pekingi China Daily című állami napilap így kommentálja a szíriai eseményt:

„Ami Szíriában történik, az Izrael és a Hamász közötti konfliktus újabb következménye. Washington támogatásával és bátorításával az izraeli kormány az egyik haderőt a másik után támadta meg Közel-Keleten. Izrael kíméletlen hadigépezete lerombolta az erőegyensúlyt a térségben és megadta a szíriai lázadóknak azt a lehetőséget, amire vártak. A szíriai rendszerváltást célzó minden külföldi beavatkozást el kell ítélni. Az ENSZ határozatait be kell tartani. A nemzetközi közösségnek támogatnia kell a szíriai válság békés és megfelelő megoldását egy átfogó politikai párbeszéd révén már a korai szakaszban.”

Irán a szíriai rezsim fontos támogatója volt. A teheráni Hammihan című reformista napilap kérdéseket tesz fel:

„Miért nem gondoltak az iráni döntéshozók egy pillanatig sem arra, hogy figyelembe vegyék szíriai politikájuk kritikusainak hangját? Miért kezeltek minden kritikust úgy, mintha Irán rosszindulatú ellenségei lennének? Ha egy kicsit hallgattunk volna rájuk, ma nem lennénk ebben a helyzetben, amikor mindenki befogja a száját és nem nyilatkozik a szíriai eseményekről. Lehet, hogy Aszad ideje lejárt, de Irán számára ez csak a kezdet. Világosan és egyértelműen meg kell válaszolni a kérdést, hogy hol volt a hiba és mekkora árat fizettünk Aszad támogatásáért.”

Az „Aszad bukása feletti öröm korai lehet” – olvashatjuk a bécsi Die Presse című keresztény-demokrata konzervatív napilapban:

„Mert most egy dzsihadista szélsőséges irányítja az országot. Mohammed al-Jaulani, a győztes Hajat Tahrir al-Samot milícia vezetője kék eget ígér: új kezdetet Szíria számára, békés hatalomátadást és toleranciát minden vallási kisebbség számára. Ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.”

A stockholmi Expressen című liberális napilap kifejti:

„Ha al-Jaulani olyan kormányt akar vezetni, amelyet minden etnikai és vallási csoport elfogad, bizonyítania kell, hogy a kisebbségek iránti újonnan felfedezett tisztelete nem üres frázis. Egy másik kérdés a globális közösség számára, hogy lehetséges-e együttműködni egy dzsihadista rezsimmel. A HTS-t az ENSZ, az EU és az USA terrorista szervezetnek minősíti, annak ellenére, hogy állítása szerint szakított az Al-Kaidával.”

A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap is hasonlóan látja:

„Az Aszad bukása körüli eufória nyomán nem szabad, hogy a helyzet kicsússzon az új vezetőség kezéből, tekintettel a következő kérdésekre, hogy mi fog ezután jönni.”

„A szíriaiak többé nem fogadnak el semmilyen totalitárius rendszert”, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap, majd így folytatja:

„Szíria nem fogad el egy újabb totalitárius vezetőt – erről beszélt egy, a felkelők által megbuktatott Bassár el-Aszad elnök elleni aktivista a BBC-nek. Abdulkafi Alhamdo közölte, 14 éve nem aludt olyan jól, mint most, ez a kevés napok egyike, amikor nincsenek rémálmai. Egész Szíria boldog – jelentette ki és hozzátette, Szíriában új idő, új nap kezdődik. Szavai szerint Aleppó most nagyon nyugodt, az utcákon nincsenek fegyveres csoportok, nagyon jó példa arra, hogyan fog kinézni Szíria.

A legnagyobb lázadó frakciót, a szunnita Hajat Tahrir as-Samot (HTS) vezető Abu Mohamed al-Dzsolairól közölte, nem hiszi, hogy ő »legfőbb vezető« lesz, a szíriaiak többé nem fogadnak el semmilyen totalitárius rendszert…

Bassár el-Aszad Moszkvába menekült, ahol menedékjogot kapott. Vasárnap ünneplő emberek özönlötték el a szíriai főváros győzelmi lövöldözéstől visszhangzó utcáit, miután a lázadók két hete indított, meglepően gyors előrenyomulással bevették a fővárost is. A 2011-ben kezdődött forradalom zászlaját lengető tömegének egy része kifosztotta az elnöki palotát és rezidenciát. A rezsimmel szövetséges Oroszország közölte, hogy Bassár el-Aszad a lázadó csoportokkal folytatott tárgyalásokat követően elhagyta az országot, utasítást adva a hatalom átadására. Mohamed Gázi Dzsalali miniszterelnök egy videóüzenetben tudatta, hogy kormánya kész »kezet nyújtani» az ellenzéknek.

A lázadók hajnalban közölték, hogy szabadon engedtek minden foglyot a hírhedt Szajdnaja katonai börtönből, ahol ezreket kínoztak és öltek meg. Később hajnalig tartó kijárási tilalmat hirdettek a fővárosban. Egyik parancsnokuk, Anasz Szalhadi a televízióban igyekezett megnyugtatni a vallási és etnikai kisebbségeket, kijelentve, hogy »Szíria kivétel nélkül mindenkié«.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)