A fűtési számlák alacsonyabbak lehetnének, ha a lakók az épületekben kicserélnék a nyílászárókat, elvégeznék a vízszigetelést, és az összes radiátor termofejes lenne. Ez tündérmesének és drágának tűnik, de egy újbelgrádi lakóépület lakói ezt megvalósították. A köztelevízió stábja utánajárt, mennyibe került ez nekik, és megérte-e.
A belgrádi Milutin Milanković utca 120 V alatti épületet az 1970-es évek végén adták át, akárcsak a környéki többi épületet, azonban ez az épület mégis különbözik a szomszédos házaktól. A lakók többsége kicserélte a nyílászárókat, felújították a tetőt és a homlokzatot, sőt még a liftet is, valamint elvégezték az épület körüli vízszigetelést.
A munkálatok évekig tartottak, több lakóközösségi hitel segítségével valósultak meg, de végül megérte. Jelentős hőenergia-megtakarítást értek el, és a fűtési számlák közel 40 százalékkal alacsonyabbak lettek. A belgrádi távfűtéssel foglalkozó közvállalat pedig új alállomást szerelt fel ebben az újbelgrádi épületben, amely a „fogyasztás alapján történő fizetés” elvén működik.
„Hét hónapon keresztül a lakás nagysága után fizetünk, amely egy háromszobás lakás esetében mintegy 2300 dinár. A többi öt-hat hónapban a fogyasztásunk általában tízezer dinár körül mozgott, most viszont öt és hétezer között van, ha hideg van, akár tízezer is lehet, de ez csak egy vagy két hónapot érint” – mondta Spasoje Milenković, az épület közös képviselője. Amennyiben a lakástulajdonosok minden radiátorra termofejet szereltetnének, a fűtési számla tovább csökkenhetne.
„A következő lépés az lenne, hogy minden lakásba felszereljük a mérőműszereket, azaz az úgynevezett hőfogyasztásmérőket, így lehetővé válna a hőenergia-fogyasztás individualizálása. Nagyságrendileg egy átlagos, négy-öt radiátorral rendelkező belgrádi lakás esetében ez lakásonként körülbelül 250 eurót jelent. A tapasztalataink szerint – mivel már 20 éve dolgozunk Szerbiában – ez a beruházás gyakorlatilag egyetlen fűtési szezon alatt megtérül” – mondta Miodrag Palibrk, egy fűtési, szellőztetési és légkondicionáló berendezésekkel foglalkozó cég képviselője.
A 2021-ben elfogadott Energetikai Törvény és az Energiahatékonysági Törvény részletesen előírja, hogy minden új épületet fel kell szerelni fogyasztásmérőkkel, hogy az egyes lakások hőenergia-fogyasztása alapján történjen a számlázás.
A régi épületek problémája energiahatékonysági tanúsítvány nélkül
Mi a helyzet a régi épületekkel, amelyekből Belgrádban sokkal több található? A fűtéssel foglalkozó vállalat szerint minden alállomásba beépítettek olyan berendezést, amely lehetővé teszi az egész épület hőenergia-fogyasztásának szabályozását és mérését, és az állomások 35 százalékában már fogyasztás alapján történik a számlázás.
„Fontos, hogy régi épületeinket még a régi, kétcsöves rendszerekkel építették, és nincsenek saját fogyasztásmérő berendezéseik, sem a hőenergia-szabályozásának lehetősége egy-egy radiátor esetében. Ez a rendszer a lakók tulajdona, és ezen a lakóközösségeknek kell dolgozniuk” – mondta Ivana Kalanja belgrádi közvállalat képviselője. Azonban még ha a lakók felszerelnék a hőfogyasztásmérőket, ez nem jelenti azt, hogy alacsonyabb lesz a fűtési számla.
„Ezekben a régi épületekben a számlák sokkal magasabbak lennének. Egy átlagos lakás esetében az éves, átalánydíjas fizetéssel összemérhető összeget kellene fizetni” – magyarázta Kalanja. Csak akkor lehet gondolkodni alacsonyabb fűtési számlákon, ha az épület rendelkezik energiahatékonysági tanúsítvánnyal, ami jó nyílászárókat, szigetelt homlokzatot és tetőt feltételez.
