Figyelmesen elolvastam egy írást a Szabad Magyar Szóban, majd pedig a tárgyalt eseményről szóló beszámolót is a Vajdasági Magyar Szövetség honlapján. Engem még az sem lepett meg, hogy a VMSZ krónikásai – már, ha vannak ilyenek – nem vették még a fáradságot sem, hogy pár mondatban odafirkantsák, milyen eseményről van szó, annak miért kellett pont akkor és pont ott megtörténnie, ahol éppen sikeredett, miért kellett mind a magyarországi, mind pedig a szerbiai hatalom egyes eminenseit odacsődíteni a dicsekvések helyszínére.
Így igaz, mert náluk semmi mást nem volt, csak a VMSZ-t minden téren gátlástalanul kiszolgáló Magyar Szó „valakije” – ez számomra bértollnokot jelent, hiába biggyesztik alá a Herceg (mégpedig németesen, azaz így: Princz) szócskát. Magyarázkodhatnak, hogy ez szerzői név, számomra csak álnévként értelmezhető. Mindez azért érdekes, mert a fényképek készítőjének neve ott virít a képgaléria mindegyik fényképe alatt, azonban az ő nevét én nem hozom nyilvánosságra, mert nem hiszem, hogy csak azért megérdemli, mert egy – számomra – pártpropagandát közvetítő médiumtól kapja a bérét. Megvádolhatnak, összevissza beszélek (írok), így azt sem értik miről is van szó: szándékosan nem beszéltem erről eddig, most is csak a hivatalos elnevezését fogom feltüntetni az eseménynek: Három évtizede a vajdasági magyar közösség szolgálatában (Díszülés a VMSZ 30 éves fennállása alkalmából).
Pár napig vártam, hátha lesz valaki, aki reagál erre az összeröffenésre. Habár kihúzta nálam a gyufát a „kispásztor” igencsak kritizálható mondata: Harminc év alatt sem tűntünk el a politikai süllyesztőben, mert szerintem így lett volna a legpontosabb: Több mint tizenöt éve tengődünk a jelenlegi hatalmak istenítésének (s…nyalásának) posványában!
Senki nem reagált, pedig mintha egyszer már valami ilyesmi történt volna. Nem tudom emlékeznek-e még erre: 30 éves a Vajdasági Magyar Szövetség – Ünnepi akadémiát tartanak, Ezt a hírt a VMSZ és a Pannon RTV kürtölte világgá, hogy az esemény 2024. június 13-án 17 órakor lesz Palicson (persze, meg is történt). De ne felejtsük el azt sem, akkor, egyik vasárnap a magyarkanizsai vásáron mulatozott boldog és boldogtalan, de a hivatkozási alap itt is a 30 év volt! Most díszülésen ünnepelték meg a már egyszer lezajlott akadémiát és a vásári mulatozást is?
Még magam is megrettentem ennek az ártatlannak – de valószínűtlennek is tűnő – kérdésre adható lehetséges válaszoktól. Nem tagadom, „beindultak a klikkerek”, mert nemcsak az előbbi, hanem sok más kérdés is sorjázott az agyamban: Ki vagy kik? Hol és mikor? Miért és mi célból? Hogyan és mennyiért? Kiknek? Ami pedig a legborzasztóbb, nem válaszok, hanem igencsak furcsának tűnő (az összeesküvés-elméletekhez nagyon hasonló) kérdések lettek az eredmény. Lássuk ezeket!
- Mi van akkor, ha ez az ötlet nem a VMSZ vezetésének (a két országban is „hűbéreseknek”) pattant ki az agyából, hanem a budapesti Kálvária-téren található, valamint a hasonszőrű belgrádi intézmény propagandistái gondolták ki, de úgy kellett „eladni”, Szabadkán, az említettek „szülték meg”?
- Miért pont most, mert a december 12-es dátumnak annyi köze van június 4-éhez, mint Makónak Jeruzsálemhez? A következőn már én is röhögök: ezzel akarnak „örök emléket” állítani az 1940-ben ezen a napon aláírt magyar-jugoszláv „örök barátsági” szerződésnek?
- Mindez – meglehet – „elterelő hadművelet”, hogy Magyarországon ne gondoljanak az orbáni rendszert alapjaiban megrengető „Tisza áradására”, illetve Szerbiában eltereljék a figyelmet az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlásakor és utána elhunytak miatt kiváltott diák- és értelmiségi lázadásra? Remélem, hallottak arról is, a magyar miniszterelnök „kebelbarátjának”, a legújabb kori magyar „nábobnak” (szebben szólva: milliárdosnak) az érdekeltségi körébe tartozik az a – ki tudja hogyan – kiválasztott építésügyi felügyelő szerv, amely vagy nem, de az is lehet igencsak rosszul végezte az új vasúttal kapcsolatos szerződött munkáját, azaz létezik az objektív felelőssége?
- Hogyan és ki pénzelte ezt az „összeröffenést”? Gondoltak-e arra, hogy az éppen csak tengődve éldegélő magyarországi és szerbiai állampolgároknak illene tudni, miért kellett elkölteni – becslésem szerint – több millió (az is lehet, ennél is több) dinárt?
- Kik vehettek részt ezen a „pofaviziten”? Tudja-e valaki, hogy a hivatalosan meghívottak listáján kik szerepeltek? Nekem úgy tűnik, csak azért volt nyilvános, mert megjelentek a sajtó képviselői is…
Fel lehet tenni még több kérdést is, habár még ennek sem látom értelmét, mert ez elmúlt több mint 15 év alatt a kellemetlen(nek tűnő) kérdéseket rendre a szőnyeg alá söpörték. Mégis leírtam, mert úgy érzem, minden itt élő magyarnak ismernie kell a megválaszolatlan kérdéseket is!
BALLA Lajos
