A nyugati kultúrában az alkohol elfogadott kábítószernek számít, és hiába közismert egészségkárosító hatása, az ünnepek, a jó hangulatú összejövetelek nélkülözhetetlen tartozéka a szeszes ital. Ezt a hozzáállást a fiatalok is átveszik, ráadásul egyre korábban: a 13 év alattiak harmada fogyasztott már alkoholt a különböző európai országokban.
Még aggasztóbb az az adat, amely szerint az Európában élő 15–16 évesek 34 százaléka rúgott be úgy igazán az előző hónapban. Ez az úgynevezett mértéktelen ivás a leggyakoribb alkoholfogyasztási mód a fiatalok körében, és ami a legrosszabb, nem úszható meg egy kellemetlen macskajajjal. Az alkohol ugyanis nemcsak átmenetileg befolyásolja az agy működését, hanem hosszan tartó hatással van az idegrendszerre és az immunrendszerre, gyulladásos folyamatokat indítva el, amelyek károsítják a fejlődő agyat.
Az agy a fejlődése során – 25–30 éves korig – a legsebezhetőbb a kábítószerek hatásaival szemben. Ebben az időszakban az alkohol különösen káros, mivel két kulcsfontosságú idegfejlődési jelenséget zavarhat meg: a mielinizációt, azt a folyamatot, amelynek során a neuronok mielinnel vonják be axonjaikat a jelátvitel javítása érdekében, és a szinaptikus metszést, amely eltávolítja a szükségtelen neuronális kapcsolatokat az agyműködés optimalizálása érdekében – magyarázzák spanyol idegtudományi kutatók a The Conversation folyóiratban.
Idegrendszeri képalkotó vizsgálatokkal kimutatták, hogy a gyakran és mértéktelenül ivó fiatalok agya szerkezetileg és funkcionálisan is eltérő. A legjelentősebb szerkezeti változások közé tartozik a fehérállomány csökkent integritása, amely kulcsfontosságú a hatékony információtovábbításhoz. A szürkeállományban is találtak változásokat, növekedést vagy csökkenést olyan területeken, amelyek kritikusak a jutalomfeldolgozás, a fontos ingerek monitorozása és a munkamemória szempontjából.
Ami az agy különböző területeinek interakcióját illeti, a mértéktelen ivás számos hálózatkonfigurációs rendellenességgel jár együtt. Ez azért probléma, mert ezek irányítják a figyelmet arra, hogy miként kell szabályozni a viselkedést a rövid és hosszú távú célok elérése érdekében. A vizsgálatok kimutattak még túlzott aktiválódást azokban az agyi struktúrákban, amelyek részt vesznek az impulzusszabályozásban, a döntéshozatalban és az alkohollal kapcsolatos ingerek feldolgozásában.
A kutatók hangsúlyozzák az alkoholfogyasztás megkezdésének ideje és a későbbi problémák közötti összefüggést, ami lehet a kábítószerrel való visszaélés, a korai demencia vagy a szívbetegség. Az adatok egyértelműek: minél korábban kezd el valaki inni, annál nagyobb a kockázata ezen állapotok kialakulásának. És nem igaz, hogy van egészséges adag alkohol, és nincs olyan, hogy ártalmatlan berúgás, főleg a tinik esetében – írja a hvg.hu.
Illusztráció: Pixabay
