Szerbia kéthavi olajszükségletet tudna fedezni a jelenlegi tartalékaiból, amennyiben az Egyesült Államok a legszigorúbb szankciókat vezetné be a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal (NIS) szemben – írja a Danas.
Bogdan Petrović energetikai szakértő elmondta, ezek az információk Aleksandar Vučić szerb elnök nyilatkozatából származnak, de kérdéses, hogy valójában milyen, és mekkora tartalékai vannak az országnak, ugyanis azok az adatok, amelyeket a Köztársasági Árutartalékok Igazgatóságának kellene közzétennie, nem elérhetőek. Petrović rámutat, hogy az európai szabályozás szerint Szerbiának három havi tartalékkal kell rendelkeznie, az állami tartalékok mellett pedig a NIS-nek is van saját tartaléka.
Petrović úgy véli, hogy az esetleges szankciókról szóló hírek hallatán a NIS valószínűleg nagyobb mennyiségű olajimportba kezdett az Adriai Kőolajvezetéken (JANAF) keresztül.
Tomislav Mićović, a Szerbiai Olajvállalatok Szövetségének (UNKS) elnöke elmondta, hogy a szerbiai gázolajfogyasztás 70 százalékát és a benzinfogyasztás 85 százalékát a NIS fedezi, tehát a vállalattal szembeni szankciók jelentős fennakadásokat okozhatnának.
Milyen alternatív beszerzési megoldások léteznek a NIS számára?
A szakértők szerint a Dunán való folyami, továbbá vasúti, és tartálykocsis megoldásokkal lehetne Szerbiába juttatni üzemanyagot, de ezek a megoldások nem fedeznék a kellő mennyiségeket.
Petrović: A Szerb Villanygazdaság számára kérdéses lenne a fűtőolaj beszerzése
„Az EPS nagy fűtőolaj fogyasztó, ez sokkal nagyobb probléma, mint a lakosság üzemanyaggal való ellátása, ugyanis az áram jelentős részét fűtőolajjal állítják elő” – mondja az energetikai szakértő és hozzátette, ami a lakossági üzemanyagfogyasztást illeti, nem számít nagyobb problémára, viszont a dráguló és körülményes importra való tekintettel lehetséges, hogy drágulni fog az üzemanyag, amire az állam a jövedéki adó csökkentésével hathatna kedvezően.
Goran Radosavljević energetikai szakértő szerint az oroszoknak nemcsak gazdasági, hanem politikai érdekük is a NIS megtartása.
„A NIS elleni szankciók esetében közvetlen szankciók lennének az állam ellen, mert az állam 30 százalékos részesedéssel rendelkezik a cégben. Ennek komoly gazdasági és politikai következményei lennének, ezért nem vagyok biztos abban, hogy ilyen szankciók egyáltalán előfordulhatnak” – zárta Radosavljević.
