Karácsony hetét zárjuk a nyugati kereszténység ünnepi naptárja szerint. Ezért kezdjük e heti lapszemlénket Ferenc pápa szentesti üzenetével és áldásával, valamint a világban zajló háborúk és válságok hátterében „ünnepelt” karácsonnyal. A magdeburgi karácsonyi vásár elleni támadás világszerte döbbenetet keltett. Az AfD hirtelen elcsendesedett, amikor kiderült, hogy a szaúdi gyanúsított a párt támogatója volt, a neonácik pedig tüntetnek. A világsajtó egyik fő témája még mindig a szíriai helyzet a diktátor bukása után. De szó volt Elon Musk multimilliárdos politikai szerepvállalásáról is, valamint a NATO kilátásairól Trump második elnöksége alatt, aki újra szemet vetett Grönlandra és „vissza” akarja foglalni a Panama-csatornát. – Átlapoztuk a világsajtót Bonntól Budapestig és Londontól Tokióig.
Üzenet és áldás: Urbi et orbi
A bonni Pressestelle der Deutschen Bischofskonferenz című kiadvány Ferenc pápa karácsonyi beszédét ismerteti:
„Kedves Testvéreim, boldog karácsonyt!
Ezen az éjszakán újra előkerült a rejtély, amely nem szűnik meg ámulatba ejteni és megérinteni a világot: Szűz Mária megszülte Jézust, Isten Fiát, pólyába csavarta és jászolba fektette. Így találták őt örömmel a betlehemi pásztorok, miközben az angyalok ezt énekelték: »Dicsőség Istennek és békesség az embernek«.
[…] A fegyverek hallgassanak el a mártírhalált halt Ukrajnában! Legyen bátorságod megnyitni az ajtót a tárgyalások, a párbeszéd és a találkozás gesztusai előtt az igazságos és tartós béke elérése érdekében.
A fegyvereknek hallgatniuk kell a Közel-Keleten is! A szememet a betlehemi jászolra szegezve az izraeli és palesztinai keresztény közösségekre gondolok, különösen Gázában, ahol a humanitárius helyzet rendkívül súlyos. Tűzszünet van, szabadon kell engedni a túszokat, és gondoskodni kell az éhezés és háború által megviselt lakosságról. Közel állok a libanoni keresztény közösséghez is, különösen délen, és a szíriai közösséghez ebben a rendkívül kényes pillanatban. A párbeszéd és a béke kapuit ki kell nyitni az egész konfliktus sújtotta régióban. És ezen a ponton szeretnék a líbiai népre is gondolni, és arra buzdítani őket, hogy keressenek olyan megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a nemzeti megbékélést.
A Megváltó születése hozzon reményteli időt a Kongói Demokratikus Köztársaságban kanyarójárványban meghalt gyermekek ezernyi családjának az ország keleti részén, valamint a Burkina Fasóban, Nigerben és Mozambikban élőknek. Az őket sújtó humanitárius válságot elsősorban a fegyveres konfliktusok és a terrorizmus okozzák, valamint az éghajlatváltozás pusztító hatásai súlyosbítják, amelyek több millió ember halálához és lakóhelyük elhagyásához vezettek. Gondolok az Afrika szarván fekvő országainak népeire is, akikre a béke, az egység és a testvériség ajándékát kérem. A Mindenható Isten Fia támogassa a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a szudáni polgári lakosság humanitárius segítségnyújtáshoz való hozzáférésének elősegítésében és a tűzszünetre irányuló új tárgyalások kezdeményezésében. A karácsony üzenete vigasztalja meg Mianmar lakosságát, akik nagyon szenvednek a jelenleg is zajló fegyveres konfliktus miatt, és kénytelenek elhagyni otthonaikat.”
A Luxemburger Wort című független napilap így véli:
„Ez egy elpusztított karácsony, amelyet a Szentföldön élő keresztények ilyen körülmények között ünnepelnek. Bár a Közel-Keleten megszokták a gyászt, a háborút és a válságokat, a végéhez közeledő év az egyik legszörnyűbb évként fog bevonulni a történelembe. 2023 különösen traumatikus volt Izrael népe számára, akik közül sokan súlyosan szenvedtek a Hamász véres terrortámadása miatt. Az október 7-i támadás még 14 hónappal később is nyitott seb az egész társadalom számára, ami még ma sem gyógyul. A palesztinok 2023. október 7-ének teljes hatását ezért még az idén, 2024-ben is megérezték. Ez sehol sem nyilvánvalóbb, mint a Gázai övezetben, amely manapság keresztény allegóriákban gazdag ugyan, de aligha nevezhető másnak, mint földi pokolnak.”
A külföld figyelemmel kíséri a szíriai helyzetet
A szíriai hatalomváltás után az országgal szembeni nemzetközi szankciók feloldásáról folyik a vita. A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap szót emel e mellett, és követeli:
„Az EU-nak és különösen az USA-nak most gyorsan kell cselekednie – gyorsabban, mint korábban. Az új vezetés az Iszlám Államból és az al-Kaidából kipattant uralkodó Hayat Tahrir al-Sham (HTS) [iszlamista lázadócsoport] dzsihadista múltja ellenére is megérdemli a bizalmat. Ő eddig mindent megtett azért, hogy meggyőzze a világot egy befogadó, toleráns és az ország jóléte iránt elkötelezett kormány létrehozásának vágyáról. De mindennap, amíg a szankciók érvényben maradnak, a lakosság elégedetlensége csak nőni fog. Ez új feszültségekhez és erőszakhoz vezethet, aminek vége újra elnyomás lehet. Nincs garancia arra, hogy a radikális iszlám erők nem szereznek túlsúlyt a HTS-ben, vagy hogy az ország nem süllyed egy új polgárháborúba. De Aszad szökése óta a fejlemények eddig ígéretesek voltak, és ezeknek a lépéseknek döntőnek kell lenniük.”
A londoni Al Quds Al-Araby című arab nyelvű független napilap azt írja, hogy a Nyugat és az új szíriai uralkodók közeledésének folyamata már most zajlik:
„Most, amikor az Aszad-rezsim bukása körüli eufória fokozatosan alábbhagy, az első nyugati delegációk, különösen Európából és az USA-ból, megjelennek Damaszkuszban. Ez nyilvánvalóan ellentmond annak a ténynek, hogy Ahmed Huszein al-Sharaa-t, a HTS vezetőjét terroristának minősítették. Ennek ellenére Barbara Leaf, Biden közel-keleti főképviselője kijelentette, hogy az Egyesült Államok 10 millió dollárra emeli a vérdíjat al-Sharaa ellen. De azt is bejelentette, hogy a Biden-kormányzat támogatja az új kormány megalakítására irányuló politikai folyamatot. Számos jel utal arra, hogy al-Saraa vallási kormányt akar alapítani – de olyat, amely nem vonja kétségbe partnereit Szíria politikai fejlődésében.”
Tragédia Magdeburgban
A prágai Hospodárske Noviny című konzervatív gazdasági napilap így értékeli a magdeburgi gyilkolást:
„A magdeburgi támadás befolyásolhatja a német szövetségi választási kampány témáit és stílusát. Az, hogy a német politikusok hogyan viszonyulnak az elkövető élettörténetéhez és indítékához, valószínűleg annak lesz a próbája, hogy hogyan befolyásolják őket az ilyen tettek. Ezt különösen Oroszországban fogják szorosan követni, amely minden lehetőséget kihasznál arra, hogy a közösségi hálókat és a hibrid háború egyéb eszközeit felhasználja az európai társadalom polarizációjának és megosztottságának növelésére. Ebből a politikai spektrum mindkét szélén álló pártok profitálnak.”
„Érthetetlen, hogy a berlini incidens után még mindig voltak biztonsági hiányosságok a karácsonyi vásárokon” – írja a sanghaji Jiefang Ribao című állami lap, és így folytatja:
„Az elkövető ezúttal is migráns hátterű. A migrációs kérdés megosztja a német társadalmat és táptalajt ad az AfD [Alternatuve für Deutschland azaz Alternatíva Németországért] további megerősödéséhez. Tekintettel a februári előrehozott szövetségi választás közelségére, a lehetséges hatások már előre láthatók. Ebből mindenekelőtt a Kelet-Németországban amúgy is nagyon erős AfD profitálhat újra.”
Az amszterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap attól tart, hogy a populisták visszaélnek a témával és figyelmeztet:
„Az AfD narratíváját a jobboldali szélsőséges média és a befolyásolók erősítik otthon és külföldön. Többek között azt a bizonyítatlan tézist terjesztették, hogy a feltételezett magdeburgi elkövető az iszlám kritikusának adta ki magát, valójában azonban hithű muszlim. Ráadásul a radikális jobboldal megpróbálja politikai céljaira felhasználni a támadást azzal, hogy kijelenti, hogy a férfi menekült volt – bármi is lehetett annak az indítéka. A tudatalatti üzenet a következő: ez a támadás nem történt volna meg, ha a német kormány szigorúbb migrációs politikát folytatott volna az elmúlt években.”
„A fideszesek a bevándorlást okolják a magdeburgi merénylet után, pedig a valóságban az elkövetők egy része egyáltalán nem iszlamista”, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap, majd hozzáteszi:
„A [magyarországi] karácsonyi vásároknál ismét megjelenő a TEK-es járműveket részben pszichológiai céllal veti be – mondja a lapunknak nyilatkozó szakértő.
Leginkább a COVID-dal magyarázható, hogy pár évig nem láthattuk a karácsonyi vásárokon a Terrorelhárító Központ (TEK) páncélosait. […] Noha karácsonyi vásárok elleni támadás azóta is történt Európában, például 2020 decemberében a szintén németországi Trierben hajtott bele a tömegbe egy elkövető, ám akkor nem lehetett látni az itthoni vásárokon a TEK-es páncélozott autókat.
[…] Amíg a magyar kormánypárt egyes vezetői, élén Orbán Viktorral a magdeburgi támadásért a bevándorlást okolják, a valóságban az elkövetők egy része egyáltalán nem iszlamista, illetve nem közel-keleti származású. A magdeburgi eset egyelőre nem tisztázott, az elkövető ugyan Szaúd-Arábiából érkezett, de jó ideje Németországban élt, és kifejezetten szélsőjobboldali, iszlamofób nézeteket vallott. Még Nantes-ben, Strasbourgban és Berlinben iszlamista vagy iszlamista motivációjú volt a karácsonyi vásárokra támadó elkövető, addig például a dijoni esetben – bár a közel-keleti származású elkövető hangoztatott iszlamista jelszavakat is – egyszerűen elmebeteg volt. A 2020-as trieri karácsonyi vásár ellen elkövetett, hat áldozatot követelő autós támadást egy német származású, elmebetegségét alkoholizmussal súlyosbító ember okozta, aki mindenfajta ideológiai töltet nélkül szimplán annyi embert akart megölni, amennyit csak tud. Azaz ott sem voltak terrorizmusra vagy vallási indítékra utaló jelek.
A nyugati világban a »magányos farkas« terrorizmus a jellemző, azaz többségében az interneten radikalizálódott, elszigetelt bűnelkövetők hajtják végre a sokszor halálos akciókat. (Ez alól még a »dzsihádista« terror sem igazán kivétel, a terroristák többsége fizikailag soha nem is találkozik a terrorszervezet vezetőivel, interneten radikalizálódnak, ott esküdnek hűséget a szervezetnek, ott kapnak inspirációt, konkrét tanácsot a szervezetek vezetőitől.) A magányos elkövetők számára az utóbbi évtizedben vált az autó a támadás bevett eszközévé, miután könnyen, legálisan beszerezhető, célra irányítható és nagy feltünést lehet vele kelteni. […] A legsúlyosabb a 2016 nyarán elkövettet nizzai támadás volt, amelyben 86-an haltak meg. Magyarországon ilyen, ramming-terrortámadást még nem jegyeztek fel. Egy esetben fordult elő, hogy egy, 2021-ben iszlamistaként azonosított kecskeméti fiatal tervezett ilyen akciót, ám a TEK időben fellépett az egyetemista fiú ügyében és lekapcsolta, mielőtt a volán mögé ülhetett volna.”
Musk provokációira nem kell reagálni
Az X tulajdonosa dicsérte az AfD-t. A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag című liberális napilap vasárnapi számában ezt írja:
„Mit csinálsz, ha a világ leggazdagabb embere, aki egyben hatalmas társadalmi platformmal is rendelkezik és Donald Trump jobbkeze, beavatkozik a belpolitikába? Igen, Elon Muskról van szó. Musk a magdeburgi támadás után az AfD-t, mint Németország megmentőjét dicsérte, Olaf Scholz kancellárt pedig »alkalmatlan idiótának« minősítette. Egyértelmű, hogy mit nem szabad csinálni: azt, amit az FDP vezetője, Christian Lindner tett. Megpróbált érvekkel válaszolni Musknak. Az FDP – írta az X platformon – Argentínában valójában Javier Milei német megfelelője (akit Musk nagyszerűnek tart). Az AfD pedig a szabadság és az üzleti élet ellen van. Egyszer találkozhatnánk és beszélhetnénk az FDP-ről – üzente Lindner Musknak. Ez nem valószínű, hogy egyhamar megtörténik, mivel Lindner pártja irrelevánssá vált. Talán jobb nem reagálni Musk provokációira, és türelmesnek lenni. Hamarosan Musknak és Trumpnak kell megmutatniuk, hogyan akarják megmenteni Amerikát, és hogyan fogják a kisemberek kedvéért egyesíteni szabadelvű elképzeléseiket a politikával. Ez a kör azonban négyszöggé válhat.”
A madridi El País című közép-baloldali napilap az amerikai milliárdos költségvetési vitában betöltött szerepéről ír:
„Az epizód riasztó precedenst teremt azzal kapcsolatban, hogy Elon Musk, az X/Twitter milliárdos tulajdonosa és Donald Trump megválasztott elnök informális főtanácsadója, milyen hatalmat kíván gyakorolni a demokratikus intézmények felett. Musk megjegyzéseket tett az X-en a törvény tartalmával kapcsolatban, amelyek egy része hamis volt, és megfenyegette a törvényt támogató republikánusokat. A végül elfogadott törvényjavaslat lényeges változtatásokat nem tartalmaz. Más szóval, amit Musk tett, az tiszta erődemonstráció volt a Kongresszus felé és bizonyos mértékig magának Trumpnak is. A Kongresszus tagjainak korlátokat kell szabniuk a vállalkozó ellen.”
Trumpnak Grönland és a Panama-csatorna is kell
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja Trump leendő amerikai elnök terveit tárgyalja a Dániához tartozó Grönland sziget megszerzéséről egy vendégkommentárban:
„Az óceánok jégtakarója az éghajlatváltozás miatt meredeken csökkent és emiatt a hajózás egyre fontosabbá válik az Északi-sarkvidéken, ami évről évre növeli Grönland geopolitikai jelentőségét. Oroszország és Kína – az USA riválisai – ezt már régóta felismerték. Ezért egyrészt érthető, hogy egy megválasztott amerikai elnök érdekelt Grönland birtoklásában és ellenőrzésében. Másrészt a Panama-csatornával és annak magas díjaival kapcsolatos nyilatkozata egyértelművé teszi, hogy Donald Trump több kereskedelmi célt követ. Aki igazán érti Grönland geopolitikai jelentőségét, az inkább az együttműködést szeretné elősegíteni a NATO-val és Dániával.”
Trump a Panama-csatorna visszavételét követeli, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Donald Trump leendő amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy visszaveszi a Panama-csatornát az állítólagos túlzott díjak miatt. Az Egyesült Államokkal »nagyon igazságtalan és ésszerűtlen módon bánnak« – mondta Trump vasárnap Phoenixben tartott beszédében. A díjak »nevetségesek és rendkívül igazságtalanok«, és ezért ezt a »teljes átverést« meg kell szüntetni. A csatornát azzal a feltétellel adták át Panamának, hogy Amerikával tisztességesen bánik. Ez azonban nem történt meg. Trump ezért most követelni fogja, hogy a csatornát »teljesen, gyorsan és minden hamiskodás nélkül visszaadják az Amerikai Egyesült Államoknak«.
Az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő Panama-csatorna az amerikaiak egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala. Ezt a csatornát főképp az Egyesült Államok építette és 1914-ben nyitották meg. 1977 és 1999 között a csatorna irányítását fokozatosan átadták Panamának. José Raúl Mulino panamai elnök vasárnap elutasította Trump követeléseit. Az ország »szuverenitása és függetlensége« nem alku tárgya. A cél a »jó és tiszteletteljes« kapcsolat kialakítása a leendő [amerikai] kormányzattal, mondta.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
