Több, mint ötven egyetemet vontak blokád alá a szerbiai egyetemisták, akikhez nemrég a középiskolások is csatlakoztak, s már hetek óta követelik, hogy a kormány nevezze meg a felelősöket az újvidéki tragédiáért, amikor az előtető leomlása miatt tizenöt személy meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek. A fiatalok emellett azt is követelik, hogy a szerb kormány hozza nyilvánosságra a teljes dokumentációt, ami a székvárosi pályaudvar felújításával kapcsolatos. Az egyetemek blokádjai mellett az egyetemisták folyamatosan tüntetéseket is szerveznek, leállítják a forgalmat, a hatalom viszont közölte, ők már minden követelést teljesítettek, és felszólították a fiatalokat, hogy fejezzék be a tüntetéseket, valamint az egyetemek blokádjait.
Ez utóbbi véleményen van Pásztor Bálint is, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki nemrég azt nyilatkozta, hogy a hatalom a teljes dokumentációt közzétette.
„Ha megnézzük, hányan tüntetnek, és kik azok, akik tüntetnek, akkor ezt még véletlenül se lehet a 90-es évek tüntetéssorozatához hasonlítani, annak ellenére sem, hogy nagyon sokan nosztalgiával tekintenek azokra az eseményekre, már csak azért is, mert mindannyian fiatalabbak voltunk. Nagyon jól emlékszem a 2000. október 5-ét megelőző időszakra is, a 90-es évek tüntetéseire, hiszen akkor én voltam egyetemi hallgató, és napi szinten tudtuk, hogy mik történtek Belgrádban. Viszont akkor arról volt szó, hogy valaki úgy bitorolta a hatalmat, hogy egészen nyilvánvaló volt 1996-ot követően, hogy meghamisították a választási eredményeket a Milošević-rendszerben. 2000-ben Milošević nem volt hajlandó beismerni a teljesen nyilvánvaló választási vereségét, és ezért lázadt fel a nép, hiszen a saját akaratát, a választói akaratot szerette volna megvédeni és ez sikerült is.
A VMSZ annak a 18 pártnak az egyike volt, amely a szerbiai demokratikus ellenzéket alkotta, akkor egyébként én egyetemi hallgatóként a DOS központi kampánystábjában voltam a VMSZ képviselője, úgyhogy egészen közelről nem csak láttam ezeket az eseményeket, hanem a részese is voltam. Éppen ezért tudom, hogy a mai események ezekkel nem összemoshatóak, azért, mert történt Újvidéken egy hatalmas tragédia, amikor tizenöten életüket vesztették.”
A mostani tüntetésekkel kapcsolatban Pásztor a következőket mondta:
– Teljes mértékben emberileg érthető az, hogy az emberek tüntetnek, utcára vonulnak, felelősöket keresnek, és elvárják azt, hogy a felelősöket találják és büntessék meg. A szerbiai kormány reagált is ezekre a tüntetésekre, hiszen leváltásokra, lemondásokra került sor nemcsak a kormányban, hanem a közvállalatok szintjén is, egyéb más alacsonyabb szinteken is. Közzétették a teljes dokumentációt az újvidéki vasútállomás felújítására, rekonstrukciójára vonatkozóan.
Mindig újabb és újabb tüntetők kerülnek elő, újabb és újabb követelésekkel, és úgy tűnik, hogy az egész tüntetéssorozatnak az a célja, hogy a demokratikusan megválasztott kormányt és parlamenti többséget, amelynek szinte kétharmados többsége van a parlamentben, erőszakosan megbuktassák.
Ezt nem lehet a 2000-es éveket megelőző demokratikus tüntetéssorozathoz hasonlítani, ugyanis az akkori államvezetők bitorolták a hatalmat, és a nép a saját akaratát védte” – mondta Pásztor.
Pásztor: A mostani eseményeket még véletlenül se lehet a 90-es évek tüntetéssorozatához hasonlítani
Hogy a közeljövőben milyen problémákkal szembesülnek az egyetemisták, arról Mladen Mrdalj politikai szakértő számolt be a X közösségi oldalon. A szakértő szerint a probléma, amellyel a diáktüntetések szembesülni fognak, ugyanaz, mint minden korábbi tüntetés esetében: hogyan lehet radikalizálni a tüntetést, miután Vučić folytatja a manőverezést, vagy egyszerűen elutasítja a követelések teljesítését?
„Ha nincs radikalizáció, Vučić egyszerűen átadja a diákoknak az egyetemek épületeit és az utakat, és várni fog, illetve ösztönözni fogja a belső konfliktusokat a diákok között. Az oszd meg és uralkodj elv alapján megosztja majd őket úgy nevezett harcolni vágyókra és visszafogottabbakra, valamint azokra, akik hajlandóak közeledni az ellenzéki pártokhoz, és azokra, akik nem. Minél hosszabb ideig tart a tüntetés, annál nagyobb a valószínűsége a megosztottságnak a diákok között” – írta a szakértő, aki szerint ahhoz, hogy a tüntetések az utcáról a politikába kerüljenek, két dolog szükséges – politizálás és radikalizálás.
„A politizálás nem jelent pártpolitikai elköteleződést, hanem a diákok politikai legitimációját, amely a népszavazás alkotmányos kategóriájára támaszkodik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a diákok a követeléseiket népszavazási kérdések formájában fogalmaznák meg (Például: Egyetértesz-e azzal, hogy nyilvánosságra hozzák az összes titkos építési szerződést?). Ily módon Vučićnak nyilvánosan kellene egy öngólt vétenie – megakadályozni a népet abban, hogy láthassa a szerződéseket” – javasolja Mrdalj, aki úgy gondolja, hogy a népszavazásnak a két alapvető rendszerbeli kérdésről kellene szólnia, az arányos választási rendszerről és a Szerbiai Rádió és Televízió úgynevezett felosztásáról a kormány és az ellenzék között.
„Vučić akár elfogadja, akár elutasítja a népszavazás megtartását, a tüntetések legitimitása a diákok oldalára kerül, mert a hallgatók meggyőzően állíthatják, hogy az alkotmány és polgárok többsége az ő oldalukon áll. Erre alapozva építhető ki a fordulat a hadsereg és a rendőrség felé, hogy a polgárok oldalára álljanak, amire a hadsereg és a rendőrség alapból hajlamos” – magyarázta Mrdalj.
Szerinte, ha Vučić elutasítja a népszavazást, a polgárok tömeges mobilizálása, a hadsereg és a rendőrség egyes részeire támaszkodva, elkerülhetetlenül azt eredményezné, hogy a polgárok elfoglalnák az intézményeket.
„Ha engedélyezi a népszavazást, és megpróbál csalni, a végeredmény ugyanaz lesz – a polgárok többsége, a hadsereg és a rendőrség támogatásával át fogja venni a hatalmat az intézmények felett, mert a kisebbségnek nincs joga kontrollálni az intézményeket” – vonta le a következtetést Mrdalj.
Hozzátette, hogy ha a népszavazás tisztességes lenne, nemcsak a szavazatok számlálását kellene a diákok képviselőinek felügyelete alatt tartani, hanem garantált időt kellene biztosítani számukra, hogy bemutathassák álláspontjaikat a köztelevízión.
