Az öregedés két ellentétes irányvonalat hoz a rák megjelenésének kockázatában: először is, a kockázat a 60-as és 70-es éveinkben nő, de aztán körülbelül 80 éves korunk után ismét csökken – és hogy ez miért van így, azt egy nemrég megjelent tanulmány magyarázza el.
A kutatás nemzetközi tudóscsoportja, amely a tanulmányt készítette, az egerek tüdőrákját elemezte, és nyomon követte az alveoláris típusú 2-es őssejtek viselkedését – ezek a sejtek kulcsfontosságúak a tüdő regenerálódásában, és egyben azok a helyek, ahol sok tüdőrák kezdődik. Megfigyelték, hogy az idősebb egerekben magasabb a NUPR1 nevű fehérje szintje, ami azt eredményezte, hogy a sejtek úgy viselkedtek, mintha vas hiányában szenvednének, ami korlátozta regenerálódási sebességüket – ezzel egyidejűleg korlátozva a normális növekedést és a rákos daganatok kialakulását is.
„Az öregedő sejtek valójában több vasat tartalmaznak, de olyan okokból, amelyeket még nem értünk teljesen, úgy működnek, mintha nem lenne elég vasuk” – mondta Xueqian Zhuang biológus a New York-i Sloan Kettering Memorial Rákközpont tagja.
„Az öregedő sejtek elveszítik megújulási és gyors növekedési képességüket is.”
A Science Alert beszámolója szerint a kutatók megállapították, hogy ugyanazok a folyamatok zajlanak az emberi sejtekben is: a magasabb NUPR1 szint csökkenti a sejtek számára elérhető vas mennyiségét. Amikor a NUPR1 mesterségesen csökkent, vagy a vas mesterségesen megnövelt, a sejtek növekedési képessége ismét emelkedett. Ez potenciálisan ösztönözheti a kutatókat, hogy olyan kezeléseket vizsgáljanak, amelyek a vasanyagcserére céloznak – különösen idősebb embereknél. Ez esetleg visszaállíthatja a tüdő kapacitását azoknál, akik hosszú távú következményekkel küzdenek, például a COVID-19 utóhatása miatt.
Az eredmények a rákkezelés esetében arra is hatással lehetnek, amelyek a feroptózis nevű sejthalál típusán alapulnak, amit a vas indít el. A kutatók felfedezték, hogy ez a sejthalál ritkább az idősebb sejteknél, mivel azok nem rendelkeznek elegendő vassal. Ez talán ellenállóbbá is teszi őket a feroptózison alapuló rákkezelésekkel szemben, amelyek még fejlesztés alatt állnak – így minél korábban alkalmazzák a feroptózis kezelését, annál nagyobb a valószínűsége, hogy működni fog.
„A mi adataink azt sugallják a rák megelőzésének szempontjából, hogy azok az események, amelyek fiatalon történnek, valószínűleg sokkal veszélyesebbek, mint azok, amelyek később következnek be” – mondta Tuomas Tammela biológus.
„Tehát a fiatalok elriasztása a dohányzástól, a napozástól és más egyértelmű rákkeltő hatásoktól valószínűleg még fontosabb, mint gondoltuk.”
Természetesen még sok mindent kell kutatni a NUPR1 hatásairól és arról, hogyan kapcsolódik az őssejtek funkciójához – valamint az egészséges regenerációhoz és a rák növekedéséhez –, de ezek fontos eredmények a rák elleni küzdelem szempontjából bármely életkorban. Mint mindig a rákkezeléseknél, több tényezőt is figyelembe kell venni: a rák típusa és stádiuma, az egészségügyi állapot, amely szerepet játszhat, és (ahogyan ez az új tanulmány is mutatja) az egyén életkora. Minél inkább személyre szabottak a kezelések, annál hatékonyabbak lehetnek.
„Még mindig sok minden nem ismert arról, hogy az öregedés hogyan változtatja meg a rák biológiáját” – nyilatkozta Zhuang. A kutatás a Nature folyóiratban jelent meg.
