Az újvidéki vasútállomás épülete hivatalosan épület volt-e egyáltalán? Habár több ízben is megnyitották, volt amikor formálisan, és volt amikor nem formálisan, de az, amit az országot sokkoló tragédia másnapján az építésügyi minisztérium bezárt, egy teljesen más valami, mutat rá az N1.
Nem egész három évvel ezelőtt, az újvidéki előtetőt újságírói csoportok terhelték, akik azért érkeztek, hogy lefilmezzék Szerbia elnökét Aleksandar Vučićot, aki Orbán Viktor magyar kormányfő társaságában futott be az állomásra gyorsvonattal.
A szerb elnök az adófizetőknek hálálkodott a gyönyörű szép állomásépületért.
„Büszke vagyok, mert önöknek köszönhetően mi a történelmet építjük. Önöknek köszönhető, hogy van ez a gyönyörű szép állomásépület, önöknek köszönhetően van szép gyorsvasutunk, gyönyörű vonataink” – áradozott 2022. március 19-én Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke.
Az állomásépületet azonban hivatalosan csak az év júliusában, magas rangú újvidéki és tartományi tisztségviselők jelenlétében nyitották meg.
„Mától menetjegyet vásárolhatunk és biztonságosan utazhatunk Belgrádig” – jelentette ki Maja Gojković, a tartományi kormány elnöke 2024. július 5-én.
Felmerül azonban a kérdés, hogy a polgárok valójában egy építkezési területen keresztül utaztak és ott vásárolták a menetjegyeiket is?
Az építésügyi minisztérium ugyanis október 16-án adta ki a beruházónak az állomásépület felújítási munkálataira vonatkozó igazolást.
Azt követően pedig, hogy az utazás már lehetetlenné vált, miután a leszakadt előtető 15 embert ölt meg, a minisztérium november 2-án határozatot hozott, amellyel bezáratta az állomásépületnél lévő építkezési területet.
Hogyan történhet meg, hogy formálisan egy építkezési területet zártak be és nem egy épületet, amelyet de facto tömegközlekedésre használtak az utasok? – kérdezte a szakembert az N1 csapata.
„Nyilvánvalóan ez is lehetséges, de nem szabályszerű. Tehát, ameddig valami építkezési terület, addig az építkezési terület, vagyis oda senki más nem léphet be a munkálatokat kivitelező operatív munkásokon kívül. Az építkezési területet azért alakítják ki és kerítik be, hogy ott építkezzenek” – mutatott rá Milan Milićević építőmérnök.
Mit is építettek, és mekkora volt a túlterhelés?
Az újvidéki Műszaki Tudományok Kara (FTN) az ügyészség utasítására készítette el azt a törvényszéki szakértői véleményt, amelyben megállapították, hogy az előtetőre, annak leomlását megelőzően 23 tonnával több terhelés került, mint amelynek elhordozására az eredetileg tervezték. A CIP Közlekedési Intézet elemzése szerint azonban mindössze elhanyagolható többletterhelés került az előtetőre.
A CIP Intézet mérnökei szerint csak elhanyagolható mértékben lett túlterhelve az előtető
„A CIP elemzését az előtető terhelésével kapcsolatos egyféle meglátásként tudom értelmezni. Azt, hogy ez bizonyítja-e, hogy nem volt túlterhelés, a bírósági eljárásnak kell megállapítania. Másfelől a FTN szakértői azt állítják, hogy a tervezettnél 15 százalékkal került nagyobb terhelés az előtetőre. Tehát hatalmas a különbség, és mi nem hihetünk az egyiknek és a másiknak sem, amíg a bíróság meg nem állapítja, hogy melyiknek van igaza” – mutatott rá Ivan Radak, a Forbes Srbija szerkesztője.
Addig is, amíg a bírósági eljárás befejeződik, idézünk egy mondatot Anita Dimovksi miniszterhelyettes egyik emailjéből, amit az újvidéki ügyészség hozott nyilvánosságra:
„A munkálatokat be kell fejeznünk. Azt, hogy kapunk-e használatba vételi engedélyt, és hogy mikor, nyilvánvalóan nem fontos, és ez nem is téma.”
