Nem biztos, hogy Aleksandar Vučić hatalma idén rendkívüli választásokhoz folyamodik, még kevésbé valószínű, hogy az ellenzék ebbe beleegyezne. De felmerül a kérdés – ha mégis megtörténik, hogyan nézne ez ki?
A Szerb Haladó Párt gyakran alkalmazta a rendkívüli választások stratégiáját, hogy demonstrálja erejét az urnáknál és elhallgattassa a kritikákat. Most azonban, amikor a rezsim példátlan válsággal és egyetemi blokádokkal néz szembe, kérdés, hogy ez a lépés hozna-e bármi jót a hatalom számára, és mernek-e ebben az évben belevágni – írja a Vreme. Felvetődik az is, hogy az ellenzék mely része lenne hajlandó részt venni egy ilyen választáson ebben a pillanatban, amikor az emberek választási folyamatba vetett bizalma a minimálisról nullára esett.
Darko Obradović politikai elemző szerint a rendkívüli választások esélye attól függ, hogy a Szerb Haladó Párt képes lesz-e elérni a kívánt kohéziót saját szavazóbázisán belül, amely jelenleg nem egységes.
„A Szerb Haladó Párt választói bázisa nem egységesen reagál az ország fejlődésével, a nemzeti egységgel és az optimizmussal kapcsolatos üzenetekre. Ha úgy ítélik meg, hogy elegendő motivációjuk van szavazóik mozgósítására, akkor a rendkívüli választások stratégiájához nyúlhatnak, mielőtt az ellenzék összeállna egy egységes elképzeléssel” – mondja Obradović.
Az egyetemi blokádok, amelyek már egy hónapja tartanak, csupán a polgári ellenállás jéghegyének csúcsa Szerbiában. Obradović szerint elképzelhető, hogy a Haladók óvatosak lesznek, és megvárják, amíg a diákok nyomása alábbhagy, csak ezután írnak ki választásokat. Hozzátette, a hatalom számára az jelenthet veszélyt, ha megváltozik a választásokon résztvevők összetétele. Ez azt jelenti, hogy szavazóik egy része otthon maradhat, míg a fiatalok tömegesen szavazhatnak.
„Nagyon valószínű, hogy ezúttal a fiatal szavazók jelentős része is motivált lenne részt venni a választásokon. Ez tovább bonyolítja az előzetes választási számításokat és a szavazatok előrejelzését. Ha felébred az a népesség, amely eddig nem szavazott – például a fiatalok, de akár azok a polgáraink is, akik külföldi cégeknél dolgoznak, és eddig nem érdekelte őket a politika – az komoly fordulatot hozhat” – magyarázza a Vreme szakértője.
Obradović szerint a „fiatal szavazatokért folytatott harc” akár 500 ezer új szavazót is hozhat, akik eddig nem érdeklődtek a politikai események iránt.
„Ha ez a csoport aktivizálódik, megjelenik az az ’aranyszám’, amely döntő lehet a választási eredményekben” – állítja Obradović.
Mit tesz az ellenzék?
Ha választásokat írnak ki, újabb probléma merül fel – ki és kivel indul, lesz-e egység az ellenzékben, vagy minden párt külön vívja meg választási csatáját?
„Az ellenzéki térfélen vannak olyan pártok, amelyek támogatják, és olyanok, amelyek ellenzik a lítiumbányászatot. Vannak jobboldali irányultságú pártok is, amelyek változtatni akarnak a hatalmon, de nem értenek egyet az ország stratégiai szervezésében. További probléma, hogy nincs olyan személyiség, aki kiemelkedett volna vezetőként, aki egyesíthetné ezeket a frakciókat” – mondja Obradović, és hozzáteszi, hogy az új választásokhoz egyszerűen nincs itt az idő.
Zoran Stojiljković politológus és a Politikai Tudományok Karának nyugalmazott professzora szerint jelenleg magas fokú politikai polarizáció uralkodik az országban, és nő a polgári réteg elégedetlensége a tragikus újvidéki események óta. Ennek ellenére Stojiljković szerint a választásokon való részvétel nem lenne bölcs stratégia az ellenzéki pártok számára.
„Ha a választásokat hamarosan – például az év közepéig – kiírják, és előtte nem javulnak a választási feltételek, minden ugyanúgy marad. A választási feltételek nem változhatnak meg ilyen gyorsan, egy választási évben” – zárja gondolatait a politológus.
