A Kutatási, Átláthatósági és Felelősségi Központ (CRTA) legújabb közvélemény-kutatásának eredményei azt mutatják, hogy Szerbia polgárainak 61 százaléka támogatja a diáktüntetéseket és blokádokat, amelyeket az újvidéki beomlott előtető okozta tragédia után szerveztek.
Közlésük szerint a megkérdezettek körében nagy a diákokba vetett remény, ugyanakkor nőtt az aggodalom is Szerbia irányával kapcsolatban. Mint megjegyzik, ezt az érzést düh, harag és félelem kíséri az újvidéki tragédia miatt.
„Minden tizedik, a hatalompárti politikai erőkhöz közelebb álló polgár is támogatja a tüntetéseket, valamint azoknak a negyede is, akik csak a hatalomhoz közel álló médiát követik. A lakosság több mint fele (57 százalék) úgy gondolja, hogy Szerbia rossz irányba halad, és a megkérdezettek harmada a korrupciót azonosította a legnagyobb problémaként, amelyet egyénileg és társadalmi szinten is tapasztalunk” – áll a szervezet közleményében.
Sokkal több azoknak a polgároknak a száma, akik hisznek a fiatalok őszinte szándékaiban az elvesztett életekért való felelősség megállapítására (58 százalék), mint azoké, akik a diákok akcióit újabb, Szerbia megbuktatására irányuló hazai és külföldi ellenséges próbálkozásnak tekintik (33 százalék) – jegyzi meg a CRTA.
„A polgárok leginkább a diákokban bíznak (44 százalék), hogy kitartanak az igazságszolgáltatás követelésében, majd a tüntető állampolgárokban (37 százalék). Az ügyészségben 28, míg a köztársasági elnökben 27 százalék bízik” – emelik ki a közleményben.
A CRTA továbbá rámutat, hogy a polgárok fele (51 százalék) nem gondolja, hogy a tüntetések az ellenzék akciói, amelyek a hatalom átvételére irányulnak. Még ennél is többen vannak (59 százalék), akik nem hiszik, hogy a tüntetéseken történt incidensek mögött pusztán „egyszerű polgárok” állnának, akiket a közlekedési fennakadások dühítenek.
„A polgárok többsége szerint (48 százalék) a politikai felelősség az előtető összeomlásáért az illetékes minisztereket terheli, őket követi az elnök (39 százalék). A büntetőjogi felelősséget a polgárok 67 százaléka a munkálatok kivitelezőinél, kisebb mértékben (58 százalék) pedig a felügyeleti szerveknél látja” – állítja a szervezet.
„A polgárok nem gondolják, hogy a politikai válságból való kilábalás megoldása egy tanácsadói, tehát nem kötelező érvényű népszavazás lenne az elnökbe vetett bizalomról, amely ötlet az elnöktől származik” – áll a CRTA közleményében, amelyet a közvélemény-kutatás alapján tettek közzé.
„Mindazonáltal, ha népszavazásra kerülne sor, jelenleg a polgárok 52 százaléka nem szavazna bizalmat az elnöknek, míg 34 százalék megtenné. Az előrehozott választásokat illetően a vélemények megoszlanak, csakúgy, mint a választások megtartásának feltételeivel kapcsolatban” – mutatják az eredmények.
A kutatás eredményei azt is kimutatják, hogy a rossz gazdasági helyzet jelentősen sújtja a polgárokat. A megkérdezettek egynegyede az inflációt, ugyanennyien pedig az alacsony életszínvonalat és a szegénységet nevezték meg a legnagyobb problémának. A válaszadók egyötödét leginkább a bűnözés aggasztja, míg a nagykorú lakosság valamivel kevesebb, mint ötöde (18 százalék) a jelenlegi tüntetéseket tartja nyugtalanítónak. A Koszovót mint problémát 11 százalék említette.
A CRTA közleményében hangsúlyozza, hogy a közvélemény-kutatást a TMG Insights ügynökség segítségével végezték el, 2024. december 20. és 28. között, egy országosan reprezentatív, 1030 főből álló mintán, személyes megkérdezéses módszerrel.
