Az Egyesült Államok által a Szerbiai Kőolajipari Vállalatra (NIS) kivetett szankciók az orosz tulajdon miatt azt jelenthetik, hogy Szerbiának vissza kell vásárolnia a Gazprom és a Gazprom Nyeft 56,15 százalékos részesedését. Ez azonban a szakértők véleménye szerint az államnak akár hárommilliárd eurójába is kerülhet.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma január 10-én döntött arról, hogy szankciókat vezet be az energiaágazatban működő orosz vállalatok – köztük a Gazprom Nyeft és annak leányvállalatai – ellen. A szankciók célja az, hogy csökkentsék Moszkva energiatermékekből származó bevételeit, amelyekkel – állításuk szerint – az ukrajnai háborút finanszírozzák. Az egyik szankcióval sújtott vállalat a NIS.
„Ezek a szankciók rendkívül korlátozóak lehetnek, mivel megtiltják az orosz érdekeltségekkel történő bármilyen tranzakciót, és azonnal zárolják a szankciókkal érintett személyekhez kapcsolódó vagyonokat” – mondta Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke. Elmondása szerint Szerbiától azt követelik, hogy teljesen megszüntesse az orosz érdekeltségeket a vállalatban, és ennek február 25-ig kell megtörténnie.
Az orosz részesedés a NIS-ben jelenleg 56,15 százalékot tesz ki.
A fennmaradó részvények Szerbia Köztársaságának (29,87 százalék) és kisebb részvényeseknek (13,98 százalék) tulajdonában vannak.
A szankciók ára akár hárommilliárd euró is lehet
Goran Radosavljević, egyetemi professzor a Nova Ekonomijának elmondta, hogy létezik számítás arról, mennyibe kerülhet az orosz részesedés visszavásárlása. Elmondása szerint, figyelembe véve a releváns gazdasági mutatókat, az EBITDA multiplikátorokat, valamint a vállalat domináns piaci helyzetét, a teljes NIS jelenleg legalább 4,8 milliárd eurót ér.
„Ez azt jelenti, hogy az orosz részesedés ára 2,5 és 3 milliárd euró között lehet” – mondta Radosavljević.
Nenad Gujaničić tőzsdebróker szerint jelenleg az a legfontosabb kérdés, hogy mennyibe kerül majd a visszavásárlás.
„Az értékelés szubjektív lehet, de a legtöbb közgazdász egyetértene abban, hogy a NIS piaci ára nem reális, tekintettel arra, hogy a kereskedés gyenge. Normális körülmények között, ha a Gazprom Nyeft egyszerűen el akarná adni a részesedését, az ár akár két-két és félszer magasabb is lehetne. Ezek azonban rendkívüli körülmények, és sok múlik a politikai tényezőkön is” – mondta.
Van-e Szerbiának ennyi pénze?
„Meg akarjuk fizetni, van pénzünk, csak mondják meg, hova és kinek fizessünk” – mondta Vučić a szankciók bevezetése után. Radosavljević szerint viszont az állami költségvetésben nincs pénz még a folyó kiadásokra sem, nemhogy rendkívüli kiadásokra.
„Még mindig költségvetési hiányunk van a Covid óta, és kölcsönöket veszünk fel annak fedezésére. Ebben a helyzetben egyetlen lehetőségünk, hogy hitelt veszünk fel az orosz részesedés megvásárlásához” – zárta le a Nova Ekonomija beszélgetőtársa.
Hogyan működik a NIS?
A NIS 2023-as pénzügyi jelentése szerint a vállalat 3,37 milliárd eurós bevételt ért el abban az évben. Ebből a nettó nyereség körülbelül 360 millió euró volt. Ami az osztalékokat illeti, a NIS 2023-ban bruttó 89,5 millió eurót fizetett ki részvényeseinek.
Marko Đurić külügyminiszter a Szerbiai Rádió és Televíziónak elmondta, hogy Szerbia Pénzügyminisztériuma technikai tárgyalásokat kezdett az amerikai Pénzügyminisztériummal a NIS-ben lévő orosz részesedéssel kapcsolatos szankciók feltételeiről. Ugyanakkor – elmondása szerint – Szerbia konzultációkat fog folytatni az orosz partnerekkel is annak érdekében, hogy az ország számára legjobb megoldást találják.
