A 2024. november elsejei újvidéki tragédia miatti felelősségrevonás helyett a tiltakozó egyetemisták és polgárok a jelek szerint egy népszavazást „kaphatnak”: Aleksandar Vučić államfő azt kezdeményezte ugyanis, hogy egy véleménynyilvánító népszavazáson szülessen döntés az ő leváltásáról. Ezzel az ötlettel azért rukkolt elő, mert a Kutatási, Átláthatósági és Felelősségi Központ (CRTA) közvélemény-kutatása szerint a lakosság 61 százaléka támogatja az egyetemistákat, és 52 százalékuk az államfő felmentésére szavazna egy referendumon.
CRTA: A szerbiai polgárok körülbelül 60 százaléka támogatja a diáktüntetéseket
A véleménynyilvánító népszavazás eredménye nem kötelező érvényű, így a törvényhozó és a végrehajtó hatalom nem köteles a referendum eredményének megfelelően eljárni – áll a referendumról és népi kezdeményezésről szóló törvényben. Az ügydöntő népszavazás ezzel szemben többségi döntés esetén jogilag köti a közhatalmat.
A népszavazást a köztársasági képviselőháznak kell kiírnia. A referendumon a kérdés és a lehetséges válaszok megadása mellett azt is egyértelműen jelezni kell, hogy véleménynyilvánító jellegű népszavazásról van szó. A képviselőháznak ezt követően döntenie kell arról, hogy elfogadja-e vagy sem a polgárok véleményét.
Az államfőt referendummal nem lehet felmenteni a tisztségéből, a megbízatása a mandátuma lejártával, lemondással vagy felmentéssel ér véget az alkotmány szerint.
A köztársasági elnök felmentéséről a képviselőház hozhat döntést, amennyiben az álllamfő megsértette az alkotmányt. A felmentéséről szóló szavazás kezdeményezéséhez legalább a képviselők egyharmadának a támogatása kell.
A hatalom bizalmi népszavazást kezdeményez az államelnökkel kapcsolatban
Ezt követően az Alkotmánybíróság 45 napon belül hoz döntést arról, hogy valóban történt-e alkotmánysértés. Ha úgy dönt, hogy igen, akkor az eljárás a képviselőházban folytatódik, ahol a képviselők kétharmadának a szavazata kell az államfő felmentéséhez.
Amennyiben az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jut, hogy nem történt alkotmánysértés, megszüntetik a felmentésre vonatkozó eljárást.
A többpártrendszer több mint 30 éve alatt Szerbiában hét alkalommal volt népszavazás. 1990-ben, 2006-ban és 2022-ben alkotmánymódosítás miatt járultak az urnák elé a polgárok.
1990 júliusában a szavazóknak a 90 százaléka támogatta a Szerb Köztársaság alkotmányának a meghozatalát. 2006 októberében a voksolók 53 százaléka szavazott az alkotmánymódosításra, 2022-ben pedig a szavazók 60 százaléka állt ki az újabb alkotmánymódosítás mellett, de a részvételi arány alig haladta meg a 30 százalékot.
1992-ben három sikertelen referendum is volt az alkotmánykiegészítésekről és állami szimbólumokról, az egyiken pedig olyan javaslat is szerepelt, hogy a Marš na Drinu legyen az ország himnusza.
1998 áprilisában arról lehetett szavazni, hogy a koszovói probléma megoldásában vegyenek-e részt külföldi képviselők, amire a szavazók 95 százaléka mondott nemet.
Vučić a népszavazási kezdeményezéssel a tiltakozásokról akarja elterelni a figyelmet (Reagálások)
