Hétfői döntésével a belgrádi Felső Bíróság „részben megsemmisítette” a Szerbiai Ügyvédi Kamara közgyűlésének szombaton meghozott döntését, mely szerint a Kamara tagjai a január 20-a és 26-a közötti időszakban felfüggesztik munkájukat, azaz nem dolgoznak. A bírósági döntés értelmében az ügyvédeknek ebben az időszakban is biztosítaniuk kell a „minimális munkafolyamatot”, azaz dolgozniuk kell, és biztosítani a jogsegélyt olyan esetekben, „amelyek nem tűrnek halasztást.”
A döntést a bíróság egyébként látványos gyorsasággal hozta meg: a Kamara közgyűlése szombaton döntött a munkabeszüntetésről, ez ellen Goran Petronijević ügyvéd (aki többek között Radovan Karadžić védőügyvédje is volt Hágában) vasárnap nyújtott be keresetet, amire a bíróság hétfőn reggel már reagált is, említett döntésével. Már maga ez a gyorsított eljárás is kérdőjeleket vet fel sokakban, Miloš Pavlović ügyvéd például az N1 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, „húsz éves ügyvédi pályafutásom tapasztalataira alapozva mondom, olyan egyszerűen nem létezik, hogy a hétfőn reggel beadott keresetre hétfőn reggel már megszületik a döntés.”
A helyzet jogi értelmezésére a Szabad Magyar Szó Józsa László szabadkai ügyvédet kérte fel.
Először is tisztázzuk maguknak az ügyvédi kamaráknak a jogállását (Szerbiában több ügyvédi kamara is működik, ezért a többes szám). A kamaráknak speciális jogállásuk van a szerbiai jogrendben , átruházott közjogi jogosítványokkal bírnak. Ez azt jelenti, hogy a bíróságoknak csak korlátozott esetekben van joga felülbírálnia a kamara döntéseit, például, ha egy ügyvédet elmarasztal az Ügyvédi Kamara, akkor az érintett a közigazgatási bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Arra viszont, hangsúlyozom, semmilyen és semelyik bíróságnak nincs felhatalmazása, hogy felülvizsgálja a kamara közgyűlésének hatalomgyakorló jellegű határozatait.
Úgy tűnik, most mégis ez történt…
Igen, mert úgy látom, hogy agyament módon megint színre lépett a végrehajtó hatalom, amely úgy gondolja, hogy simán átgázolhat a jogrenden. Elég nyilvánvaló ugyanis, hogy a végrehajtó hatalom volt az, amelyik a maga eszközeivel kényszerítette a bírói hatalmat arra, hogy megtegye ezt a lépést. Szépen meg is teremtve ezzel a törvényességi patthelyzetet. Most ugyanis kezdődhet a vita, hogy kicsoda, melyik fél alkalmazta helyesen a jogot. Erre a kérdésre egyébként csak az Alkotmánybíróság adhatná meg a végső választ, de tartok tőle, hogy az alkotmánybírák többsége – hangsúlyozom: nem mind, de a többség – is aláveti magát a végrehajtó hatalomnak – magyarázta Józsa, aki egyébként a Vajdasági Ügyvédi Kamara alelnöke.
A Felső Bíróság sajtóhoz eljuttatott közleménye szerint egyébként a döntésük ellen a belgrádi Fellebbviteli Bíróságnál lehet fellebbezni, de annak benyújtása „nem halasztja el a döntés végrehajtását.”
Részben felfüggesztették a Szerbiai Ügyvédi Kamara határozatát
