Összesen 551 névkérelemről kellett dönteniük 2024-ben a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakembereinek Magyarországon, és bő 10 százaléka ment át a szűrőn: 66 új név közül lehet választani – írja a 24.hu. Dr. Raátz Judit tudományos főmunkatárs szerint egyre gyakrabban nyújtanak be névkérelmet olyanok is, akik maguknak szeretnének újonnan bejegyezhető keresztnevet.
A 2024-es év új divatot is hozott: gyakorlatilag eltűntek a skandináv nevek, megszaporodtak a héber és görög eredetűek, gyakoribbá váltak a török, perzsa és szanszkrit eredetű nevekre vonatkozó igények, de feltörekvőben vannak a japán nevek is.
A japán nevek közül a női Hime „hercegnő” és a férfi Hirotó és Hideki ment át. A török és perzsa nevek közül a Nármin, Öjkü (nőiek), Musztafa, Arszalan és Meszut (férfiak) kerültek be az új nevek listájára. A héber nevek közül jóváhagyták a női Nirát és a férfi Eldád nevet, a szlávok közül pedig a Jován, a Milász és a Miroszláv ment át. A 2023-as Szentistván után valaki tavaly az Orbánviktor keresztnevet szerette volna bejegyeztetni, de ez sem sikerült.
A kérelmek többsége még mindig idegen helyesírással írt névre vonatkozott, amit épp a magyar helyesírás szabályai miatt nem engedhetnek át – ilyen például a Carlos, a Mattihas, az Entony, az Antony, a Conor, a Connor, a Sophia, a Maya és az Aysa is. Ellenpélda idén a Lackó név volt, ami szintén nem először került eléjük. Egy család most jó és hiteles érveket írt, amivel sikerült meggyőzni a bizottságot.
Tavaly többek közt az Emilin, az Ájlá, a Kikerics, az Ili és a Teca neveket hagyták jóvá, de a Rüntyi például nem kapott zöld utat.
Illusztráció: Pixabay
