A szabadkai Svetozar Marković Gimnázium előtt tiltakoztak kedden reggel az egyetemi hallgatók, a gimnázium tanárainak egy része, volt diákok és tanárok, valamint jelenlegi diákok, és polgárok. A tüntetést azért időzítették reggel nyolc órára, mert a bejelentések szerint ekkor érkezett volna meg a tanügyi felügyelőség az iskolába, hogy ellenőrizze, rendesen zajlik-e az oktatás vagy sem. A felügyelőség képviselői kilenc óráig, amíg az újságírók és a tüntetők egy része a helyszínen tartózkodott, nem jelent meg az iskolában.
A szabadkai Svetozar Marković Gimnázium volt az egyetlen iskola, ahol a tanárok teljes munkabeszüntetést tartottak hétfőn. A tanári kar egy része azonban kedden már dolgozott – volt, aki rendes órát tartott, volt, aki viszont törvényesen sztrájkolt, vagyis 30 perces órákat tartott a kis számú megjelent diáknak. A diákok közül sokan nem jelentek meg a tanításon, mások az épület előtt tüntettek, míg egyesek pedig úgy döntöttek, tanulni szeretnének.
A tüntetésen megjelent egyetemi hallgatók, polgárok először tizenöt perces csenddel emlékeztek az újvidéki tragédia áldozataira, majd, amikor az iskolában ötperces szünet volt, megtapsolták a sztrájkoló tanárokat, hangos felkiáltással éljeneztek. A tanárok közül többen elsírták magukat, és visszatapsolták a diákokat.
Boris Čegar, a Svetozar Мarković Gimnázium filozófia tanára a taps után szólt a diákokhoz, s beszédében megköszönte a diákoknak, tanároknak, polgároknak a támogatást. Kiemelte, hogy a legfontosabb, hogy szolidárisak legyünk egymással, bármi történik az előttünk álló napokban, az a jövőért történik. Hozzátette, szerinte már így is nagyon sok mindent elértek, és végre felemelték a hangjukat.
Az iskola diákja megköszönte a tanároknak, hogy kiállnak az érdekeikért és a közös ügyért, majd bejelentette, hogy a gimnázium diákjai a szerdai plénumon döntenek arról, hogy egyként támogatják-e a tanáraikat és az egyetemi hallgatók követeléseinek teljesítéséig nem járnak iskolába. A döntésről szerdán értesítik a közvéleményt.
Az intézmény igazgatója, Dušan Pavlović a tüntetést követően az irodájában fogadta az újságírókat. Az épület előtt tiltakozó diákoknak és tanároknak pedig teát főzetett a konyhán.
„Nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Azzal a helyzettel kell szembesülnünk, hogy vannak tanárok, akik nem akarnak dolgozni, vannak, akik törvényes sztrájkba léptek, s vannak, akik pedig rendesen dolgoznának. Az a legnagyobb kihívás, és ezért kerültem én célkeresztbe. Azok tanárok, akik a teljes munkabeszüntetés mellett döntöttek, névtelenül szavaztak erről, nem álltak ki, nem írt alá senki névvel egy nyilatkozatot. Ezért voltam kénytelen pénteken én értesíteni a szülőket, hogy nem lesz tanítás. Nekem kötelességem biztosítani az oktatást akkor is, ha csak egyetlen egy diák akar iskolába járni”, mondta az igazgató, aki arra kérte a tanárokat és az egyetemi hallgatókat, hogy csökkentsék a feszültséget és a kiskorú gyerekeket ne keverjék bele a politikai ügyekbe.
Dušan Pavlović, igazgató (Fotó: SZMSZ)
„A tanügyi felügyelő arról értesített engem, hogy ellenőrzést végez majd az iskolában a tanítás menetéről. Egyelőre nem jelent meg. A lényeg azonban az, hogy a felügyelő nem a tanárok munkáját ellenőrzi, hanem az igazgatójét”, mondta Dušan Pavlović.
Kiemelte, a tanárok névtelenül hoztak döntést, ami abszurd, ő nem szeghet törvényt, neki tudnia kell, hogyan valósítja meg az oktatást.
Jelenleg az a helyzet, hogy akkor tudják meg, hogy kik azok, akik nem tartanak órát, amikor órarend szerint nem jelennek meg az órán. A helyzet óráról órára változik, így a helyzethez alkalmazkodnak, nincs más választásuk.
Az igazgató kiemelte, neki egyetlen egy feladata van, hogy a diákjai mellett kiálljon.
„Mindent megteszek, hogy a diákjaim érdekeit védjem. Ha itt az iskolában vannak, akkor itt, ha úgy döntenek, hogy az utcán, akkor ott. A legfontosabb a diákjaim biztonsága. Sajnálom, hogy a kollektíva, a tanári kar nem egységes, pedig erre korábban mindig büszke voltam, hogy nagy az összefogás. Most három felé szakadtak, és ez senkinek sem jó”, mondta az igazgató.
Az intézmény vezetője azt mondja tudja, hogy hány diák van az iskolában, de végül nem árulta el, hogy ez az összlétszám hány százaléka lehet.
Az újságírókkal való beszélgetés végén az igazgató kiemelte, azt mindenkinek fejben kell tartania, hogy ha mindennek vége lesz, mi újra összefutunk majd a korzón, egymás szemébe kell néznünk és köszönnünk kell egymásnak.
