A Ludas Művesztelepen készültek a kétezres évek elején azok a faszobrok, amelyek egy időben a palicsi Nagyparkot díszítették. Mivel ezeket szakszerűtlenül helyezték ki, veszélyessé váltak, így a Palics-Ludas Közvállalat telephelyére szállították az alkotásokat. Török István palicsi művész a szobrokat megmentette, egyet kivéve, amely az illetékesek gondatlansága miatt teljesen tönkrement. A restaurált szobrok azonban már évek óta várják, hogy visszakerüljenek méltó helyükre.
Az 1999-es NATO-bombázásokat követően augusztusban kérte fel a Palics–Ludas Közvállalat Török István palicsi festőművészt, hogy hívjon össze egy festőtábort. Az egyhetes alkotótábor eredményességéhez a Q Csoport négy tagja mellett olyan nevek járultak hozzá, mint Kerekes Sándor, Miroslav Jovančić és Đura Maravić. A sikeren felbátorodva a vállalat arra biztatta Törököt, hogy jegyeztesse be a művésztelepét, hogy nemzetközi szinten is működhessen. Az alakuló közgyűlést a Szabadegyetemen tartották, többek közt a néhai Duranci Béla művészettörténész jelenlétében. Török ragaszkodott hozzá, hogy az új szervezetet nevezzék el Ludas Művésztelepnek, hiszen a Szúnyog csárdánál volt a bázisuk. A művésztelep elnöke Török István lett, az elnökségi tagok pedig: Boros György, Miroslav Jovančić, Kerekes Sándor, Szalma László, Magyar János és Gyurkovics Hunor.
Mile Tasić szobra kis ráfordítással felújítható lenne (Fotó: Tóth Imre)
„1999-ben volt ez a nyári művésztelep, majd a következő évben, 2000-ben meghívtam húsz festőt, és hihetetlen, de mind a húszan el is jöttek, négy-öt napig egy hajdújárási tanyán alkottunk. Közben bejegyeztük a szervezetet, és a harmadik táborba, amit 2003 körül rendeztünk meg, már helyi faszobrászokat is hívtunk: Bozsik Ferencet, Kothencz Imrét, Mačković Franjót és Mile Tasićot. Volt egy bajmoki művész is, akit nem ismerek, ő nem is vet részt a táborban, de egy alkotást ő is ajándékozott Palicsnak” – mesélt a jobb sorsra érdemes szobrok létrejöttének a hátteréről Török, aki maga is készített egy szobrot.
„A faszobrokat preparálták, majd a Palics–Ludas vállalat vezetősége mindenféle egyeztetés nélkül azokat belebetonozta a földbe. Nem kérdeztek meg senkit, és nem hagytak levegőt, ahogyan kellett volna. A vállalatban ezt azzal magyarázták, hogy a műemlékvédők nem engedélyezték, hogy a szobrok alja kilátszódjon. Felhívtam az intézet igazgatónőjét, aki közölte, hogy ők ilyet biztosan nem mondtak” – magyarázta a szobrok pusztulásának okait a művész.
Minden szobrot meg kellene menteni
A játszótér közvetlen közelében lévő szobrok alja elkorhadt, és azok ingatagokká, veszélyessé váltak. Nagyjából tíz évvel ezelőtt Török kidöntötte, és bevitette a sérült szobrokat a vállalat Hegedűs József utcai telephelyére, és ott az aljukról eltávolította az elkorhadt réteget, majd restaurálta és preparálta azokat.
Nem nagyon lehet hozzáférni a fészerben lévő három szoborhoz, de ezek rendbe lettek hozva, visszakerülhetnének a parkba (Fotó: Tóth Imre)
„Kothencz Imre szobra az udvaron egy eresz alatt van, és gyakorlatilag teljesen tönkrement, az mára már menthetetlen. A másik három szerencsére a fészerben a tető alatt áll, azok jó állapotban maradtak. Nemrég felkerestem az igazgatónőt, és megkérdeztem, hogy milyen sorsot szán ezeknek a szobroknak, de azt válaszolta, hogy erre egyelőre nincs pénz” – mondja Török. A palicsi művész szerint a közvállalatnak megvan a szükséges gépparkja, traktorja, emelője stb., amelyekkel, ahogyan bevitték a szobrokat a telephelyre, ugyanúgy vissza is vihetnék a parkba a helyükre.
Kothencz Imre szobrát az udvarra, egy eresz alá tették, menthetetlenül tönkrement (Fotó: Tóth Imre)
Mint mondja, azokkal a szobrokkal is kezdeni kellene valamit, amik jelenleg is a parkban vannak.
„Kothencz, Tasić, és a bajmoki művész szobra egészséges, de azokat is fel kellene újítani. A Kalmár Ferenc-szobor egy sast vagy sólymot ábrázol, annak a fejét újból ki kellene faragni, mert valaki letörte, és az a darab valószínűleg elveszett. A talapzata ennek is jó, még bírná, de pótolni kellene a hiányzó részt, mert most a madár nyakánál belefolyik a víz” – magyarázta Török István.
Valaki letörte a Kalmár-szobor fejét, ezt újra ki kellene faragni (Fotó: Tóth Imre)
Az illetékes közvállalat hallgat
A kültéri faszobrokkal kapcsolatosan az alábbi kérdéseket intéztük Dobó Mártához, a Palics–Ludas Közvállalat igazgatónőjéhez még december 13-án:
- Mi a célja a Palics–Ludas Közvállalatnak ezekkel a szobrokkal, milyen sorsot szán nekik?
- Készült-e becslés, hogy mekkora ezeknek a szobroknak az anyagi és eszmei értéke?
- Mennyi pénzbe kerülne a vállalat fészerében lévő, restaurált szobrokat visszahelyezni a parkba? Milyen jellegű költségek merülnének fel egy ilyen művelet esetén?
- Lehetne-e az önkormányzattól erre pénzt igényelni, ha a vállalat nem tudná önerőből megoldani?
- Amennyiben a vállalatnak nincsenek eszközei, és az önkormányzat sem lenne hajlandó ezt fedezni, akkor lehetséges lenne-e erre pályázat útján támogatást szerezni?
Az igazgatónő nem reagált a megkeresésünkre. Amennyiben utólag mégis válaszol a kérdésekre, azt megosztjuk majd az olvasóinkkal.
Nem kerülne sok pénzbe, a közvállalatnak gépei és mesterei is vannak!
„A világon ezt mindenhol úgy csinálják, hogy az úgynevezett ankereket betonozzák bele a földbe, és azokra csavarozzák rá a szobrokat, hogy legalább 5–10 centire ki legyenek emelve, hogy a nedvesség ne érje közvetlenül az alkotásokat. Szerintem nem kerülne sokba ezeket helyreállítani, gyakorlatilag csak egy kis beton kell, meg facsavarok. A vállalatnak van műhelye és mestere is, aki ezt meg tudná csinálni. Az a mester sajnos, akivel én erről annak idején beszélem, már meghalt. De szóljanak, keressenek meg nyugodtan, szívesen adok tanácsot” – mondta Török István.
Török István a még álló szobrokkal a játszótér közelében (Fotó: Tóth Imre)
