Csaknem három hónapja tartanak Szerbiában a blokádok és tiltakozások, de ez alatt az idő alatt az Európai Unió alig hallatta a hangját. Az EU szerbiai delegációja csak akkor fejezte ki aggodalmát a történtek miatt és sürgetett nyomozást, amikor Belgrádban egy héttel ezelőtt elgázoltak egy tüntető diáklányt. Annyit tettek ehhez hozzá az X-en, hogy a gyülekezési jog alapjog, amit meg kell védeni akkor, ha az békés jellegű.
Az EU komolyabb reakciója továbbra is hiányzik, erről cikkez az Insajder.
Több mint egy évtizede annak, hogy Szerbia vezetői azt állítják, az országnak stratégiai célja az uniós tagság, az EU pedig szintén azt hangoztatja, hogy Szerbiának ott a helye. Brüsszel évek óta reformokat sürget a jogállamiságban, és azt állítják az ottani politikusok, hogy figyelemmel kísérik az eseményeket.
„Geopolitikai és gazdasági okok miatt is az európai intézmények együttműködnek a jelenlegi hatalommal, és kerülik azt, hogy túlságosan beleavatkozzanak az eseményekbe. Ez csak magyarázat, de nem mentség. A szerbiai helyzet, a tiltakozások és az azokat kiváltó okok nagy jelentőséggel bírnak a csatlakozási folyamat során, ezek olyan dolgok, amiket az EU-nak véleményeznie kellene. Azt kellene üzennie, hogy mindenekelőtt átláthatóságra és felelősségre van szükség, és hogy az igazságnak utat kell engedni azért, hogy kiderüljön, kik a felelősök a történtekért” – mondta az Európai Mozgalom főtitkára, Petros Fassoulas.
Miloš Pavković (Európai Politikai Központ) szerint is az EU-nak jó az együttműködése a mostani hatalommal, ezért nem akar állást foglalni ebben a kérdésben.
