A világsajtó Trump első húzásait elemzi: Az ukrajnai háború megoldására sokszor tett „huszonnégyórás” megoldása természetesen kivitelezhetetlen nagyképűség volt. A szövetségesek elleni új Európa politikát alakít. A külföldnek nyújtott pénzügyi segélyeket befagyasztotta (kivéve Izraelnek és Egyiptomnak). Újra kilépett az Egészségügyi Világszervezetből. Vegzáltatja a legpiszkosabb munkákat végző bevándorlókat. Növelni akarja az olaj- és gáztermelést, valamint betiltani a szélturbinákat, mert szerinte a klímaváltozás egy közönséges hazugság. Vámokat és kereskedelmi korlátozások vezet be és térképeket rajzoltat át. Az önkényes és nem egyszer illegális, alkotmányellenes rendeletei belföldi és geopolitikai bizonytalanságokat szülnek. – Átlapoztuk a világsajtót Stockholmtól Sydneyig, Londontól Hararéig és Delhitől Dakkáig.
A párizsi Le Nouvel Économist című közép-jobboldali napilap Trump politikájának Európára gyakorolt következményeit elemzi:
„A kontinensnek megújított kollektív szerződésre van szüksége. Ellenkező esetben Európa [amerikai] vazallussá válását és az életszínvonal további csökkenését kockáztatja. Ezért a lehető legnagyobb szabadságot biztosító és a szolidaritás érzését megőrző európai trumpizmus az egyetlen módja a fennmaradásnak. Az eszmék és az értékek ereje nem lehet minden. A 27 tagállam a szabványok túlzásába is belemerült, amit még jobban láthatóvá tesz az állami szabályozások Egyesült Államokban tapasztalható tömeges lebontása. Európának részben követnie kellene Trump példáját és enyhítenie kellene a korlátozásokat [a nagytőke érdekében].”
A stockholmi Dagens Nyheter című liberális napilap Trump bejelentésével foglalkozik, miszerint hivatalba lépése után gyorsan véget akar vetni az Ukrajna elleni orosz agressziónak:
„Nevezhetjük ezt hirtelen valóságra ébredésnek. A választási kampány során Trump megígérte, hogy 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak, miután hatalomra kerül. Később frissítette a közleményt és 100 napra meghosszabbította saját határidejét. Ez azonban szintén nem túl valószínű. Legutóbb gyakorlatilag Putyin orosz elnök könyörgött, hogy találkozzon vele. Szerencsére úgy tűnik, Trump nem teljesíti olyan gyorsan Putyin kívánságait, csak hogy kijelenthesse, hogy betartotta ígéretét. Nem is akar az orosz diktátor lakájának látszani.”
Sok országot érint az a tény, hogy az új amerikai kormány átmenetileg befagyasztja a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi segélyeket és támogatásokat, hogy átértékelje azokat. A dakkai New Age című független bangladesi napilap így összegzi ezt:
„Az Egyesült Államok külföldnek nyújtott segélyei támogatták az egészségügyi, az oktatási és az infrastrukturális szektort az országban. A segélyek felfüggesztése megállíthatja a fontos kezdeményezéseket. Az Egyesült Államok lépései kérdéseket vetnek fel Banglades diplomáciai és gazdasági stratégiáival kapcsolatban is. Ez arra késztetheti kormányunkat, hogy újragondolja külpolitikai prioritásait. Kína növekvő gazdasági befolyása a régióban alternatívát kínál, de a kínai befektetésektől való túlzott függés korlátozhatja Banglades stratégiai autonómiáját.”
A hararei The Herald című kormánypárti napilap nem vár sok jót a pénzügyi segélyek befagyasztásától:
„Az Egyesült Államok döntése hatással lesz a HIV [Humán immundeficiencia-vírus] és AIDS [Acqired Immune Deficiency Syndrome, azaz szerzett immunhiányos tünetegyüttes] elleni küzdelem rendkívül sikeres programjára, a PEPFAR-ra [U.S. President’s Emergency Plan for AIDS Relief, azaz Elnöki sürgősségi terv az AIDS enyhítésére – még George W. Bush vezette be elnökként 2003-ban]. Számos súlyosan érintett országban ez az egyik leghatékonyabb orvosi segélyprogram. Jelentős szerepet játszott a HIV-fertőzés csökkentésében Afrika nagy részén, és a HIV-nek kezelhető krónikus betegséggé tételében, amely napi gyógyszeres kezelést igényel, de lehetővé teszi az emberek számára, hogy normális életet éljenek.”
A mbabanei Times of Eswatini című független napilap egyik rovatában ez áll:
„A PEPFAR a történelem egyik legsikeresebb közegészségügyi programja. 2020-ig több mint 17 millió embert kezeltek a program keretében, ami jelentősen csökkentette a halálozási arányokat és az új fertőzések számát. Még ha folytatnák és alkalmaznák is a PEPFAR-t, a fenyegető finanszírozási megszorítások, a politikai változások és az Egyesült Államok kilépése a globális egészségügyi partnerségekből olyan kihívások, amelyek megfordíthatják az egészségügyi válságok előrehaladását az egész kontinensen.”
Az újdelhi Millennium Post című oknyomozó online napilap Trump más döntéseit értékeli, nevezetesen a migrációval kapcsolatosakat:
„Az indiai munkavállalók jelentős mértékben járulnak hozzá az Egyesült Államok gazdaságához, különösen olyan ágazatokban, mint a technológia és az egészségügy. Sok otthoni család számára a tengerentúli munkavállalók jövedelme egy részének hazautalása jelenti a megélhetést. De az olyan akadályok, mint a vízumokra való hosszú várakozási idő, gyakran illegális útvonalakra késztetik az embereket. A vízumfolyamat felgyorsítása és egyszerűsítése mindkét ország számára előnyös lenne. Amíg ezek a problémák meg nem oldódnak, Indiának kerülnie kell a Trump-kormányzat diktátuma előtti meghajlást, és a lehető legjobb ajánlatot kell tennie külföldön rekedt állampolgárainak.”
A Sydney-i The Guardian Australia című globális online és nyomtatott újság ezt írja:
„Trump 2017-es beiktatása után emberek milliói vonultak az utcára. Ezen a héten Trump sok ellenfele egyszerűen elhagyta Washingtont a beiktatási hétvégére. Úgy tűnik, hogy ez kevésbé a lemondás, mint inkább az óvatosság és a folyamatos sokk jele. A volt elnököknek és a Kongresszus tagjainak viszont szinte nem volt más választásuk, mint hogy részt vegyenek a mostani beiktatáson, lázadásuk arra az apró gesztusra korlátozódott, hogy a szertartás után kihagyják az ebédet. Nehéz nyerni egy harcban, ha te betartod a szabályokat, a másik pedig nem.”
Az új amerikai elnök tervei között szerepel az olaj- és gáztermelés növelése, valamint az új szélturbinák betiltása. A madridi El País című közép-baloldali napilap Trump energiapolitikáját az EU zöld megállapodásával hasonlítja össze:
„Különböző európai üzleti szövetségek rámutatnak arra, hogy az EU-ban az ipar háromszor többet fizet az energiáért, mint az USA-ban, ami a versenyképesség csökkenéséhez vezet. Az európai hatóságok ezzel szemben hangsúlyozzák, hogy az ideológiai vagy ökológiai okokon túl a tiszta energiák középtávon olcsóbbak. Mindenekelőtt pedig az EU energiafüggetlenségét erősítik. Javítani kell az energiához való hozzáférést, megfizethetőbbé kell tenni, és biztonságos energiaellátást kell kiépíteni, amely ellenáll az idegen hatásoknak. Csak a megújuló energiák képesek megfelelni ezeknek a követelményeknek, vagy az atomenergia azokban az országokban, amelyek ettől az infrastruktúrától függnek.”
A zürichi Tages-Anzeiger című közép-baloldali napilap Trumpnak a davosi Világgazdasági Fórumon mondott videóbeszédével foglalkozik:
„Trumpot nagyon jól fogadták Davosban, habár mégsem tagja annak a politikai elitnek, amely a globalizáció előnyeit hirdeti a WEF-en [World Economic Forum, azaz Világgazdasági Fórum]. »Amerika az első« programja ennek pont az ellenkezője. Vámokat és kereskedelmi korlátozásokat követel – és aki nem ért vele egyet, az kap egy pofont. Pedig mindannyian lelkesednek az általa ígért gazdasági könnyítésért. A kérdés az, hogy az üzletemberek opportunista módon akarják-e követni Trumpot, vagy szembe akarnak vele szállni.”
Tekintettel az USA-ban zajló politikai fejleményekre és a geopolitikai bizonytalanságokra, a Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap támogatja a Svájc és az EU közötti kereskedelmi megállapodás megkötését:
„Nemrég tárgyaltak az EU-val egy új kétoldalú megállapodásról, amelyről most folyik a politikai vita. Az USA-val viszont nem is képzelhető el kereskedelmi megállapodás. Az EU pozitívan kiemelkedik ebből. Az Európai Bizottságnak például aligha jut eszébe a szomszédos országok vámokkal való fenyegetése, ahogy ezt Trump teszi. A szervezet nem tökéletes, de szabályok szerint működik. A Bizottság ugyanakkor támogatja a lehető legakadálymentesebb kereskedelmet. Úgy tűnik tehát, hogy az EU megpróbálja maga köré gyűjteni a hasonló gondolkodású embereket. Véleményük szerint hazánk is ezek közé tartozik. Most Svájcon múlik: alaposan át kell gondolnia, hogy az új kétoldalú szerződés elutasításával tönkre akarja-e tenni kapcsolatát az EU-val.”
„Az Egyesült Államok nélkül nem megy”, áll a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilapban, amely azt állítja, hogy Trump Zelenszkijt okolja a háborúért, a Kremlt pedig leszerelési tárgyalásokra szólította fel:
„Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt tette felelőssé az orosz agressziós háborúért. »Ő nem angyal. Nem lett volna szabad megengednie ezt a háborút« – mondta Trump a Fox Newsnak adott interjújában. »Üzletet« lehetett volna kötni – mondta Trump, hozzátéve: »én könnyedén meg tudtam volna állapodni, de Zelenszkij úgy döntött, hogy harcolni akar«. Trump korábban a háború befejezésére szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Davosi videóbeszédében azt válaszolta arra a kérdésre, hogy tizenkét hónapon belül véget ér-e a háború: »Meg kell kérdezni Putyin elnököt.«
Davosban Trump azt is kijelentette, hogy az olajárak csökkentésével véget akar vetni az ukrajnai háborúnak. Zelenszkij üdvözölte ezt a javaslatot. Az olaj továbbra is a béke és a valódi biztonság elérésének egyik kulcsfontosságú tényezője. Emellett Zelenszkij a Bloombergnek hangsúlyozta, hogy a jövőbeni békefenntartás nem lenne lehetséges amerikai katonák nélkül. Decemberben Emmanuel Macron francia elnök egy nemzetközi békefenntartó erő létrehozását javasolta. Becslések szerint ehhez akár 50 000 külföldi katonára is szükség lenne. A Financial Times szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Mark Rutte NATO-főtitkár a február eleji találkozón tervezi megvitatni ezt a kérdést.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken ellentmondott Trumpnak. »Ez a konfliktus nem az olajárakon múlik« – mondta Moszkvában. Oroszország a leszerelési tárgyalások újraindítását is kérte az Egyesült Államoktól. »Természetesen érdekeltek vagyunk abban, hogy ez a tárgyalási folyamat mielőbb elkezdődjön« – mondta Peszkov. A nukleáris leszerelés az egész világ érdeke, és most az Egyesült Államokon a sor.
Eközben három civil meghalt péntek este a Kijev közelében végrehajtott orosz dróntámadásokban. Orosz katonai bloggerek szerint ukrán drónok egy olajraktárt és egy erőművet találtak el a Moszkvától délkeletre fekvő Rjazan régióban. Kijev megerősítette a támadást.”
A londoni The Guardian című független napilap ezt írja:
„Trump rendeletek tömkelegével árasztja el országát, és a förgetegben jól látni, hogy ő olyan autokrata, aki korlátlan hatalomra vágyik. Ez a célja, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy gyengék mindazok, akik szembeszállhatnának vele. Ez a véleménye Jonathan Freedlandnek, a lap kommentátorának.
„Csakhogy mindenképpen ellent kell állni az elnöknek, mert nagy veszélyt jelent. Megváltoztatná az egész kormányzati rendszert, az ország alkotmányos demokrácia helyett átmenne tekintélyuralomba.
Azzal, hogy kegyelemben részesítette a január 6-i lázadás részvevőit, gyakorlatilag áldását adta a politikai erőszakra, ha az őt szolgálja. Olyan precedens jött létre ily módon, amely nem egyszerűen aláássa a jogállamot, hanem felfüggeszti azt. Ha mostantól kezdve egy trumpista rátámad a rendőrségre, azt ugyanígy mentesíteni lehet a jogi következmények alól. Már ha a király úgy kívánja.
A világ hatalmi központja, legerősebb hivatala császári udvartartássá válik, amelyet nem kötnek sem szövetségek, sem alkotmányos előírások, sem törvények. Ezt azért látni kell.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
