Az exit poll szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 87,6 százalékával kezdheti meg hetedik elnöki ciklusát Fehéroroszország élén. Az ország választási bizottsága szerint a választók 85,7 százaléka ment el szavazni.
A fehéroroszországi választások se nem szabadok, se nem tisztességesek, a fehérorosz nép valódi beleszólást érdemel abba, hogy ki kormányozza az országot, közölte az Európai Bizottság (EB) két biztosa vasárnap.
„Az, hogy elismerik-e a választásokat az Európai Unióban, ízlés dolga. Számomra teljesen közömbös, hogy elismerik-e a választásainkat” – mondta Lukasenka a szavazás után.
A 2020-as választás után a fehérorosz ellenzék csalással vádolta meg a kormányt, tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a hatóságok erőszakkal fojtottak el, az Európai Unió pedig nem ismerte el a választás eredményét. Emberi jogi aktivisták becslései szerint mintegy 1200 ellenzéki van még mindig börtönben.
Vasárnapi közleményében Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos azt írta: az, hogy a minszki rezsim akadályozta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) hozzáférését a választási folyamat kulcsfontosságú szakaszaihoz, bizonyítja, hogy a választás nem volt hiteles.
Az orosz-ukrán háborúban vállalt fehérorosz aktivitás és a szomszédos országok elleni hibrid támadások miatt az Európai Unió fenntartja szankcióit az ország ellen.
