Szerbia 2025-ben és 2026-ban 120 milliárd dinár (valamivel több mint egymilliárd euró) értékben fog dinárkötvényeket kibocsátani, amelyek 10 és fél éves futamidejűek lesznek, évi 5,25 százalékos kamattal, félévenkénti kifizetéssel.
A Pénzügyminisztérium január 23-án 30 milliárd dinár értékben kínálja eladásra az államkötvényeket a tőzsdén. Egy állampapír értéke 10.000 dinár, ami kisebb befektetők számára is elérhetővé teszi a vásárlást. Például a NIS tavaly decemberben bocsátott ki kötvényeket, azonban ezek minimális értéke 100.000 euró volt dináregyenértékben.
Az állampapírok hosszú távú pénzelhelyezésre nagyon kedvező eszközt jelentenek. Az állam megbízható fizető (ha másért nem, mert ellenőrzi a dinár nyomtatását), és a kötvények fix, évi 5,25 százalékos hozamot kínálnak a teljes időszakra.
Az állampapírok vásárlásának kockázata ilyen hosszú távra az infláció, amely „megeheti” a hozamot, ha elszabadul. Egy másik kockázat a dinár leértékelődése. Másrészről, a devizában lekötött megtakarítások kamatai jóval alacsonyabbak, mint az államkötvények kamatai, így ez részben „kiegyenlítheti” a veszteséget (vagy annak egy részét).
A klasszikus lekötött megtakarítással szemben az államkötvények előnye, hogy bármikor szabadon lehet velük kereskedni a tőzsdén.
Ha a befektetőnek pénzre van szüksége, egyszerűen eladhatja az állampapírjait a tőzsdén keresztül. Természetesen a tőzsdén történő eladáskor a befektető tőkenyereséget érhet el, vagy tőkeveszteséget szenvedhet el. A banki megtakarításhoz képest az eltérés nyilvánvaló; ha a lekötött betétet a szerződés lejárta előtt feltörik, a bank általában nem számít fel kamatot.
Végül, az állampapírok esetében nem kell tőkenyereségadót fizetni, míg például a NIS által kibocsátott kötvények után igen. Igaz, a NIS kötvényei 6,5 százalékos hozamot (kamatot) kínáltak, de az adóval csökkentett effektív kamat körülbelül évi 5,5 százalék volt.
Ahhoz, hogy egy magánszemély vagy jogi személy államkötvényt vásároljon, rendelkeznie kell értékpapírszámlával a Központi Értékpapír-nyilvántartónál (ha még nincs ilyen számlája). Ez egy bróker vagy olyan bank segítségével hozható létre, amely rendelkezik brókeri engedéllyel. Ehhez személyazonosító okmány (magánszemély esetén) és néhány dokumentum aláírása szükséges, míg jogi személy esetén a cégkivonat, aláírási címpéldány és az alapítók személyazonosító okmányai kellenek.
Ezzel párhuzamosan egy külön értékpapírszámlát is nyitni kell egy kereskedelmi banknál, mert értékpapírokkal (állampapírok és részvények) nem lehet kereskedni a hagyományos folyószámlán keresztül. Bár ez a folyamat kicsit bonyolult, csak egyszer kell elvégezni.
A vásárláshoz a pénz befizetését követően a befektetőnek egy megbízást kell adnia a brókernek, amely tartalmazza az állampapírok vásárlási feltételeit. A kötvényeket aukciós elv alapján értékesítik, vagyis csak azok vásárolhatnak, akik a legkedvezőbb ajánlatot teszik. Érdemes a részletekről a brókerrel konzultálni a megbízás kiadása előtt, mivel az ő kötelessége tájékoztatni az ügyfelet az értékpapírokkal való kereskedés részleteiről.
Mennyi kamatot fizetett eddig az állam az állampapírokra?
Az állam már hosszabb ideje bocsát ki kötvényeket. A 2023 szeptemberében kibocsátott, 12 éves futamidejű kötvények éves hozama 6,2 százalék volt, míg a 2023 júliusában kibocsátott tízéves kötvényeké 5,25 százalék, a 2024 márciusában kibocsátott nyolcéves kötvényeké pedig 6 százalék.
A Pénzügyminisztérium nyilván arra számít, hogy Szerbia befektetési minősítése „lenyomja” a hozamot az előző évhez képest. Az aukció sikere azonban kérdéses, tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben emelkedtek az amerikai és brit államkötvények hozamai, amelyek tízéves futamideje körülbelül 4,8 százalék.
