Már csaknem három hónapja tartanak a diák- és civil tüntetések Szerbiában, de Brüsszelből többnyire enyhe reakciók látnak napvilágot. Az EU a helyzet csillapítását, az ország demokratizálását szorgalmazza. Az N1 európai tudósítója, Nikola Radišić arra kérte az Európai Parlament képviselőcsoportjait, hogy kommentálják a szerbiai helyzetet, a kormány bukását, a diáktüntetéseket, a szerbiai hatóságok reagálását. Az Orbán Viktor, Marine Le Pen, Giorgia Meloni köré tömörülő csoportok nem válaszoltak az N1 európai tudósítójának a szerbiai eseményeket kommentáló kérdésére – írja az N1.
Az Európai Bizottság egyre zártabb, és egyre nehezebb onnan konkrét válaszokat kapni. Bár sok EB tag egyre közhelyesebb válaszokat ad az újságírói kérdésekre, az EB álláspontja továbbra is az, hogy Szerbiában tiszteletben kell tartani a demokrácia alapelveit, az emberi jogokat és az európai értékeket.
A szociáldemokrata Tonino Picula, az EP szerbiai jelentéstevője határozottan reagált a jelenlegi szerbiai helyzetre, csakúgy, mint a zöldek és a liberálisok.
Az Európai Néppárt azonban enyhén reagált, és nyilatkozatukból, melyben azt mondják, hogy a helyzeten csillapítani kell, nem derül ki, hogy melyik oldalnak üzenik ezt.
Eközben Sorensen javaslatokat készít a Belgrád-Pristina kérdést illetően
Az Európai Tanács Peter Sorensen dán diplomatát nevezte ki az EU Belgrád–Pristina párbeszéddel foglalkozó különleges képviselőjévé, aki február 1-jén lép hivatalba.
Brüsszeli újságírók szerint Sorensen meg akarja próbálni újraindítani a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet, valamint el akarja érni az Ohridi Megállapodás mellékletében és a Brüsszeli Megállapodásban foglaltak végrehajtását, amit elődjének, Miroslav Lajčaknak nem sikerült.
A belgrádi Autokomanda közlekedési csomópont blokádja (Mina Delić)
