Az időjárási folyamatokra a legtöbb ember érzékeny valamilyen szinten. Minél idősebb valaki, annál jobban reagál az időjárás-változásra.
Alvási zavarok, idegesség kimerültség, feledékenység, levertség, depresszió, szív- és keringési zavarok, szédülés és légzési problémák – mind írhatók az időjárás-érzékenység szhámlájára. Nem csak az idős emberek, de az újszülöttek és a gyerekek is reagálnak az időjárás változására. Zivatarok előtt, és fülledt melegben a kicsik különösen nyugtalanok, hisztisek. Az iskolások közül minden ötödik gyermek időjárás-érzékeny, írja az egeszsegkalauz.hu.
A nők jobban megérzik az időjárás változást
Az időjárás-érzékenység nem tekinthető betegségnek, de több képességünket is befolyásolja. Kit a melegfront, kit a hidegfront visel meg, van, akinek teljesen mindegy, mert minden változásra rosszul reagál. Lényeges az idegrendszer általános állapota, vagyis akik egyébként is pszichés, illetve szomatikus panaszokkal küzdenek, azoknál sokkal valószínűbb, hogy érzékenyen reagálnak az időjárás hirtelen változására.
Több országban ügyelnek a jellegzetes időjárási jelenségek eljövetelére. Ahol tartós hőség, kánikula van, szünetet rendelnek el vagy átalakítják a napi oktatási időt. Szibériában a különösen zord időjárás idején ugyancsak szünetel az oktatás.
A nők életük során mindig erősebben reagálnak a markáns időjárás-változásra, mint a férfiak. A változás korán túl azonban a férfiak és a nők közel egyenlő számban időjárás-érzékenyek. Ennek oka, hogy a nők alkatilag is érzékenyebbek, ingerküszöbük alacsonyabb, ezért az időjárás-változásokat határozottabban érzékelik, és reakciójuk is kifejezőbb. Sokszor az igen gyenge időjárási változásokat is megérzik, azokat, amelyek a férfiaknál egyáltalán nem váltanak ki reakciót. A nők átlagosan 7 évvel tovább élnek, mint a férfiak, ezért a korral növekvő időjárás-érzékenység ronthatja a statisztikát.
Amíg az időjárás-érzékeny fiatal hölgyek közérzete rossz, addig a változás korába lépő nőknél hőhullámok, szédülés, erős szívverés (kis megerőltetésnél is), rosszullét, szorongás, depresszió, gyötrő bűntudat, kimerültség, alvási zavarok, idegesség, nyugtalanság és csökkenő fájdalomküszöb jelentkezik. Bár a klimax önmagában is ezeket a jelenségeket produkálja, az időjárás-érzékenység felerősítheti az egyes folyamatokat. Az időjárás-érzékeny emberek zöme szenved az ízületi fájdalomtól.
Az európai, közép-európai emberek különösen érzékenyek az időjárás-változásra, hiszen a közepes szélességeken élők átlagosan mintegy hatnaponta frontátvonulásnak vannak kitéve. Nagy-Britanniában, a Benelux-államokban és mindenekelőtt Skandináviában ennél gyakoribbak és erősebbek az időjárás-ingadozások, mégis inkább a közép-európaiakat érdekli az időjárás egészségre gyakorolt hatása. Itt van a főn jelenség, amit szinten Közép-Európában kutattak legelőször, bár sokfelé előforduló jelenségről van szó. A statisztikai vizsgálatok alapján a magyarok, az osztrákok inkább a melegfrontra, az észak-németek, az angolok és franciák inkább a hidegfrontra érzékenyek. A nemek tekintetében a férfiak a meleg-, a nők inkább hidegfrontra érzékenyek.
Az időjárás-érzékenység figyelmeztetés lehet, gyakran betegségek előjele. Főként azokat az embereket érinti, akik krónikus betegségben szenvednek, régi sérüléseik (csonttörés, régi sebhelyek fájdalmai) vannak, vagy csökkent alkalmazkodóképességükből kifolyólag nehezen reagálnak az időjárás-változásra.
Egészségünket befolyásoló időjárási helyzetek
Légköri ionizáció
A levegőben szüntelenül kavargó és lebegő apró – szilárd, folyékony és légnemű – anyagdarabkák neve aeroszol. Ezek lehetnek porszemek, korom-, kátrány- vagy virágporszemcsék, mikrobák, penészgombák. Ezek a levegőt is szennyező részecskék ionizálódnak, elektromosan feltöltődnek, ionhordozókká válnak. A kisméretű negatív ionok eljuthatnak a tüdőig, a nagy pozitív ionok azonban már a felső légutakon reakcióba lépnek. A kis, negatív ionok a hidegfront esetén vannak túlsúlyban, a melegfront pedig a nagy, pozitív ionok többletét eredményezi. A negatív ionok gátolják, a pozitív ionok serkentik az úgynevezett “fáradtsághormon” (szerotonin) termelését, amely egyben fájdalomközvetítő anyag.
Hatásai:
- egyeseknél levertség, kimerültség érzése, idegesség, rossz közérzet teljesítménycsökkenés, álmatlanság
- másoknál nyugtalanság, mozgáskényszer, feszültség, kapkodás, rosszullét
- esetleg légszomj, asztmás rohamok, szívszorulás
- kötőhártya- vagy orrnyálkahártya-gyulladás, rekedtség, bronchitis, migrén
- hőhullám, magas vérnyomás eredetű panaszok, érszűkület, ödéma, hányinger.
Ciklonok, anticiklonok adnak és elvesznek
A nap süt, az ég kék – a legtöbb esetben ez tapasztalható egy anticiklonban. Az északi féltekén az alsó légrétegekben a levegő az óramutató járásával megegyező irányban áramlik a magasnyomású hely felől. A hőmérsékleti rétegződés egységes képet mutat. A levegő hamar felmelegszik és kiszárad. A leáramló levegő felhőoszlató hatása érvényesül. Intenzív napsütésnél a leáramlás mellett a felszín erős felmelegedése miatt helyi feláramlási zónák jönnek létre. Ilyen feláramlásokban magasra törő gomolyfelhők képződhetnek, amelyekből a helyi zivatarok is kialakulhatnak. Az anticiklonban nincsenek dinamikus időjárási folyamatok, ezért ezek területén nem lépnek fel időjárásfüggő panaszok.
Anticiklonban kellemes lehet közérzetünk, csak az esetleges hőség és a meleg okozhat panaszokat, főként, ha az nedvességgel párosul, mondjuk egy helyi zivatar után. A hőség jelentősen megterheli a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket. A nagy hőségben nem csak komfortérzetünk romlik tovább, de szervezetünk is feladhatja a küzdelmet. Ha nem fogyasztunk sok folyadékot, megindul a kiszáradás, a vérsűrűség növekszik és a szívnek egyre nagyobb nyomást kell kifejtenie.
A szervezet kimerülésének jele
- a szórakozottság,
- fejfájás,
- szédülés,
- hányinger,
- hidegrázás,
- hőemelkedés
A hőguta súlyosabb esetekben tudatzavarhoz, eszméletvesztéshez, izomgörcsökhöz és legvégül – megfelelő beavatkozás hiányában – halálhoz is vezethet. Ne felejtsük el, hogy a napfénynek jótékony hatása is van. Gondoljunk a napsütés pozitív pszichológiai erejére, továbbá arra, hogy a D-vitamin utánpótlásában rendkívül fontos szerepe van.
A téli anticiklon idején, a felhőmentes éjszakákon jelentősen lehűl a levegő és a felszín közelében gyakran nedves. A folyamatos csökkenéssel az éjszakai hőmérséklet hamar eléri harmatpontot és a víz kis cseppekben kicsapódik, köd képződik. Téli anticiklon idején kevés a napsütés, a nedvesség és a köd viszont elég gyakori. A szennyezőanyagok növekvő koncentrációja, a szmog sajnos kedvez a légúti megbetegedések, valamint a szív – és érrendszeri betegségek kialakulásának. A nagy hidegben a test az erek összehúzódásával próbál védekezni, a szervezet így próbálja a további hőveszteséget elkerülni. Az összehúzódott erek nem szállítanak elegendő tápanyagot a bőr szöveteinek és a hosszantartó hideg hatására az erek megbénulnak, majd elernyednek. Az elernyedés következtében ismét kitágulnak, így a vér nagy mennyiségben a perifériák felé áramolva átadja a meleget a környezetnek. Az életfolyamatok gyengülnek, hisz a légzés lelassul, a szív is ritkábban ver, a vérnyomás csökken, álmosságérzet, kábultság lép fel. A felhő – pára – köd rétegből kibukkanó hegyvidéki területeken viszont ragyogó napsütés, melegebb, tiszta idő fogadja az embereket.
Magas légnyomású álló front hűvös, illetve enyhe hőmérséklettel, száraz levegővel, jelentősebb éjszakai lehűléssel
Frissíti és élénkíti a szervezetet, enyhén emeli a vérnyomást.
Meleg, enyhe és száraz idő, emelkedő hőmérséklettel
Egészségünket nem terheli meg, fokozza a teljesítőképességet, jókedvre derít.
Napos, meleg, száraz idő csökkenő légnyomással
A hegyvidékek felől száraz, meleg szél érkezik, ami “kedvez” a fejfájásnak és a migrénnek, a szívpanaszoknak és a keringési zavaroknak. Szép, de erősen szeles idő Fejfájás, fokozódó görcshajlam, csökkenő vérnyomás, alvászavarok
Tartós meleg esetén
Embólia, erősödő szívinfarktus -és gyulladási hajlam, alvászavarok. A balesetek ilyenkor gyakoribbak.
Főként nedves, meleg levegő érkezik, csökkenő légnyomással, felhősödéssel
Komoly keringési problémákat okozhat, és növelheti a szívinfarktus veszélyét. További reakciók: fantomfájdalmak fellépése, alvászavarok, migrén, fejfájás, csökkent véralvadási képesség, embólia, trombózis, fokozódó hajlam a szívinfarktusra, valamint a gyulladásra, depresszióra, alacsonyabb vérnyomásra. Gyakrabban fordulnak elő balesetek, tompul a reflex és a koncentrációkészség.
Alacsony légnyomású front érkezik nedves, hideg légáramlatokkal, esővel
Növeli a fájdalomra való érzékenységet – különösen a reumásoknál. További reakciók: fejfájás, fokozódó görcshajlam, magasabb vérnyomás, koszorúér-elégtelenség, növekvő kockázat a szívinfarktusra, ízületi gyulladások, reumás panaszok fokozódása, hasfájás, felfúvódás (puffadás)
Hűvös, száraz levegő, felszakadozó felhőzettel, emelkedő légnyomással
Az emberi szervezet számára nem túl megterhelő, a panaszok ilyenkor többnyire enyhülnek vagy megszűnnek.
Összegzés
- Az időjárás-érzékenység különböző tüneteket okozhat, mint például alvási zavarok, szív- és keringési zavarok, szédülés.
- Az újszülöttek és a gyerekek is reagálnak az időjárás változására, zivatarok előtt és fülledt melegben különösen nyugtalanok lehetnek.
- A nők érzékenyebbek az időjárási változásokra, és markánsabb reakciókat válthatnak ki náluk.
- Az időjárás-érzékenység hatással lehet a pszichés, vagy szomatikus panaszokkal küzdő személyekre.
- Az időjárás-érzékenység gyakran megelőzi betegségek kialakulását, és különböző tüneteket okozhat az érintett személyeknél.
