A német szövetségi választásokon a Kereszténydemokrata Unió (CDU) győzött Friedrich Merz kancellárjelölt vezetésével. Nagy fölénnyel előzve meg a második helyen befutó AfD-t és a harmadik legtöbb szavazatot elnyerő SPD-t , amely történelmi mélypontra zuhant. A negyedik helyen a Zöldek állnak, de a Balpárt is képviselteti majd magát a Bundestagban. A BSW és az FDP nem érte el az öt százalékos küszöböt s így nem jut be a parlamentbe. Az viszont még nem világos, hogyan alakulhat majd koalíciós kormány. – Átlapoztuk a világsajtót Frankfurttól Sanghajon át Tokióig és New Yorktól Varsóig.
Németország kicsit kettészakadt, CDU/CSU–SPD koalíció alakulhat. Fele barna, fele fekete egy kis vörössel a vasárnapi előrehozott parlamenti választás után, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Hétfő hajnalra összeállt az előzetes végeredmény a Németországban rendezett előrehozott parlamenti választás után. E szerint a megméretés Friedrich Merz konzervatív uniópártjai, a CDU/CSU pártszövetség nyerte, amelynek 28,6 százaléknyi szavazattal ezután 208 képviselője lehet a 630 fős Bundestagban. Második a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) lett 20,6 százaléknyi vokssal, 152 képviselővel, Olaf Scholz kancellár szociáldemokratái (SPD) pedig csak a harmadik helyre futottak be a szavazatok 16,4 százalékával, ami 120 képviselőt jelent. Rajtuk kívül még két párt, a Zöldek (11,6%, 85 képviselő), illetve a Baloldal (Die Linke) (8,8%, 64 képviselő) jutott be a berlini szövetségi törvényhozásba. A választási újonc Sahra Wagenknecht Szövetségnek (BSW) 4,97 százalékos eredménnyel nem sikerült átlépnie a bejutási küszöböt. Az Olaf Scholzcal és a Zöldekkel kormányon lévő liberális FDP mindössze 4,3 százaléknyi voksot szerzett, kiesett a Bundestagból.
A CDU/CSU-nak és az SPD-nek együttvéve 328 képviselője lehet, 12-vel több annál a 316-nál, amennyi a kormányzáshoz kell. Bár a vasárnap nagy győztesének az AfD számít, a szélsőjobbal mindegyik másik párt kizárja az együttműködést.
Merz egyértelműen megnyerte a szövetségi választást, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„A [CDU/CSU] pártjai kancellárjelöltjükkel, Friedrich Merzcel (CDU) váltaka legnagyobb erővé a szövetségi választáson. Az ARD [Arbeitsgemeinschaft der öffentlich-rechtlichen Rundfunkanstalten der Bundesrepublik Deutschland azaz a Német Szövetségi Köztársaság Regionális Közszolgálati Médiumainak Munkaközössége, pontosabban az Első Német Televízió] és a ZDF [Zweites Deutsches Fernsehen azaz Második Német Televízió] előrejelzései szerint az Unió a szavazatok csaknem 29 százalékát kapta, míg 2021-ben csak a szavazatok 24,1 százalékát. Merz így szólt a támogatóihoz: »Megnyertük ezt a 2025-ös szövetségi választást.« Kijelentette: célja az, hogy »legkésőbb húsvétig« alakítson kormányt. A kormányalapító tárgyalások a jövő vasárnapi hamburgi tartományi választás után kezdődnek. Vasárnap este azonban még kérdéses volt, hogy lesz-e kétpárti koalíciónak többsége a Bundestagban. Merz szerint Németország nem engedheti meg magának a hosszadalmas kormányalakítási folyamatot. »A világ odakint nem vár miránk.« Megköszönte a CSU elnökének, Markus Södernek a jó együttműködést és a versengők tiszteletét.
Az előrejelzések szerint a jelenlegi kormánypártok, az SPD és a Zöldek messze lemaradtak az AfD mögött. Az SPD körülbelül 16 százalékot kapott, ami a 2021-es választásokhoz (25,7 százalék) képest visszaesés. Soha korábban az SPD nem kapott 20 százaléknál kevesebbet a szövetségi választásokon. Olaf Scholz kancellár azt mondta: »Ez keserű választási eredmény a Szociáldemokrata Párt számára.« De beszélt egy olyan »eredményről, amelyből együtt kell előrelépnünk«. A párt vezetője, Lars Klingbeil ezzel szemben azt mondta, hogy a párt programját és személyi állományát tekintve át kell szervezni. Most »generációs váltásnak« kell történnie. Klingbeil »borzalmas estéről« és »drámai választási eredményről« beszélt.
Az előrejelzések szerint a Zöldek 12 százalék körül állnak (2021-ben 14,8 százalékot értek el). Kancellárjelöltjük, Robert Habeck szerint a párt kész részt venni egy jövőbeli kormányban. »Készek vagyunk a felelősségvállalásra is« – mondta Habeck. »Németország most nehéz kormányalakítási feladat előtt áll. Ezt most gyorsan és sikeresen kell befejezni.« A kormányzási felhatalmazás Merzre és az Unióra hárul. Söder, a CSU vezetője enyhítette a Zöldekkel való koalíció elutasítását. Egy ilyen szövetség »igazi no-go, ha egyáltalán lehetséges.«
Az AfD nagyjából megduplázta eredményét az előző szövetségi választáshoz képest. Az előrejelzések szerint körülbelül 20 százalékot kapott. A párt ezzel Alice Weidel kancellárjelölt vezetésével története legjobb szövetségi választási eredményét érte el. »Meg akartak felezni minket, de az ellenkezője történt« – mondta Weidel. Az AfD kész együttműködni az Unióval. »Mindig kinyújtjuk a kezünket a kormányban való részvételért, hogy megvalósítsuk az emberek akaratát.« Egyúttal bejelentette: »Hajszolni fogjuk majd a többieket, hogy értelmes politikát tudjanak kialakítani országunk számára.« Merz az AfD-vel való együttműködés lehetőségét vasárnap este is kizárta.
A Baloldal az ötödik legerősebb pártként kerül be a Bundestagba. Az előrejelzések szerint több mint nyolc százalékot kapott. Jan van Aken pártelnökjelölt azt mondta, »mindig is hitte, hogy a baloldal vissza fog jutni a parlamentbe, de a több mint nyolc százalék elképzelhetetlenül nagyszerű«. A Balpártból kivált Sahra Wagenknecht (BSW) szövetségnek félnie kellett a bejutás miatt. A BSW a Baloldalból való kiválása óta a Baloldal »nagyon világos kijelentéseket tett« – mondta van Aken. »Korábban ez néha nem volt olyan egyértelmű, mert Sahra mást mondott. De a mi pártunkban azt mondjuk: 200-nak el kellett mennie, hogy 20 000 új tag jöhessen.« Ezért lett a baloldal »ilyen fiatal, ilyen mozgékony, ilyen élénk párt, és mi egyértelműen világos álláspontokkal állhatunk elő«, mondotta.”
A New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel és témákkal foglalkozó, a republikánusokhoz húzó, konzervatív napilap azt feltételezi, hogy a koalíciós tárgyalások nehézkesek lesznek:
„A kormányalakításhoz Merz CDU-vezérnek koalíciót kell kötnie legalább a választások egyik vesztesével. A partnerek Scholz leköszönő kancellár szociáldemokratái lehetnek. Kihívás lesz azonban meggyőzni a leendő koalíciós partnert, hogy támogassa a választók által követelt gazdasági és migrációs politikai reformokat.”
A választási győztes CDU-ra és CSU-ra nem csak pezsgő vár – jegyzi meg a sanghaji Jiefang Ribao című kínai állami napilap, rámutatva az előttük álló kihívásokra:
„Az egyik első akadály a kormányalakítás. A próbakövek olyan gazdasági kérdések, mint az adósságfék és az adócsökkentés. Az új amerikai elnökhöz, Trumphoz képest Merz, a leendő kancellár keményebb álláspontjáról ismert. Kiderül, sikerül-e Németországot és Európát biztonságpolitikai szempontból az USA-tól való függéstől a nagyobb függetlenség felé vezetnie. Elődjéhez, Scholzhoz képest Merz magabiztosabbnak és határozottabbnak tűnik. A konzervatívok visszatérése a politikai színtérre Németországban hozzájárulhat az Európai Unió stabilizálásához.”
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap hasonló véleményen van:
„Első pillantásra ez a németországi parlamenti választás a CDU/CSU diadala. Friedrich Merz kancellárjelöltnek sikerült újra egyesítenie a 2021-es szövetségi választások után összetört pártot, és tekintélyes eredményt elérni. De valószínűleg hamarosan kiábrándulás következik. A fősodrú pártok egyetlen megmaradt nehézsúlyújának sem sikerült megszereznie még a szavazatok 30 százalékát sem. Azonban ez volt a deklarált cél. A CDU ma már csak álmodozhat korábbi eredményeiről, melyeket például Angela Merkel alatt teljesített, amikor elérte a 41 százalékot. Ráadásul az AfD is ott van a nyomában. Ez a párt ennek a választásnak a titkos győztese, és meg tudta duplázni a legutóbbi, 2021-es választáson elért eredményét.”
Az amszterdami de Telegraaf című, legnagyobb példányszámban megjelenő holland konzervatív-populista napilap meg van győződve arról, hogy a CDU és a CSU választási győzelme szövetségest ad a holland kormánynak az EU-ban:
„Akárcsak a hágai kormány, a CDU vezetője, Merz is kemény álláspontot akar felvenni a migrációs kérdésben. Az Európai Bizottság közös tervet terjesztett elő a menedékjogra nem jogosult migránsok visszatérésének szigorítására. Németország hamarosan együttes döntéshozóként ül a brüsszeli asztalhoz, és jelentős hangja lesz.”
A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap kijelenti:
„Olaf Scholz, aki megengedte, hogy SPD-je a történelem legkatasztrofálisabb választási eredményére csússzon, éppoly kevés szerepet fog játszani Németország jövőbeli fejlődésében, mint Christian Lindner, aki megfelezte az FDP-t. Sahra Wagenknecht is azok közé tartozik, akik elvesztették varázsukat, a szövetségi választás nem egy talk show: a Baloldal egyértelműen kiütötte Wagenknecht pártját. Az SPD kapja a legnagyobb feladatot a változtatásra a mostani választási vasárnaptól. Ezen fog múlni, hogy Németországnak milyen alternatívái lesznek a jövőben a jobboldali szélsőséges politikával szemben. Az SPD népszerű védelmi miniszterére, Boris Pistoriusra rengeteg munka vár – a demokrácia védelme Németországban és így egész Európában.”
A tokiói Asahi Shimbun című, 1879-ben alapított, reggel 5,1 millió és este 1,55 millió kiadású, a harmadik legnagyobb példányszámban megjelenő közép-baloldali, progresszív liberális napilapot medöbbentette az AfD németországi sikere, amelyet Európa utolsó fellegvárának tartottak az európai jobbra tolódással szemben:
„Az AfD megduplázta szavazatait, és most először vált a Bundestag második legerősebb pártjává. Ennek egyik oka kétségtelenül az állampolgárok félelme és elégedetlensége a korábbi migrációs politikával szemben, amit a migránsok tavaly óta egyre több támadása is tovább súlyosbított. De az AfD sikere az alapoktól kezdve felrázza a háború utáni német társadalmat. A bevett pártok jelentősen jobbra igazították migrációs politikai programjaikat. Ez megmutatja a valóságot: Németország, amelyet Angela Merkel korszakában Európa vezetőjének tartottak, elveszíti ennek a kitartását és toleranciáját.”
Az AfD egyelőre elszigetelt marad – jegyzi meg a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap:
„A szélsőjobboldal továbbra is ellenzékben marad, tűzfallal körülvéve. Ha azonban nem oldódnak meg azok a problémák, amelyek az AfD szavazatnövekedéséhez és a baloldal népszerűségének csökkenéséhez vezettek, akkor a következő szövetségi választás után már nem jöhet létre egy német kormány az AfD nélkül. E problémák közé tartozik az illegális bevándorlás, az elutasított menedékkérők hazájukba való visszatérésének nehézségei, valamint a gazdasági válság. A CDU januárban bebizonyította, hogy a tűzfal veszélyben van.”
Az isztambuli Arti Gercek című ellenzéki napilap ezt írja:
„A vasárnapi választást nem csak német választásnak kell tekinteni, hanem európai választásnak is. Az eredmény a németek válasza a szélsőjobboldali AfD amerikai támogatására, az európaiak kizárására az Oroszországgal folytatott ukrajnai béketárgyalásokból, valamint azokra a hírekre, amelyek szerint az Egyesült Államok több tízezer katonát készül kivonni Európából. Talán ezért is várta nagy érdeklődéssel a világ, hogy sikerül-e stabil német kormányt alakítani, és hány szavazatot kap a szélsőjobboldali AfD. Ha egy stabil kormány jön létre, az egyben az európai demokraták győzelme is lenne.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
