Két dolog határozta meg a vasárnapi szabadkai egyetemista tüntetést: a megmozduláshoz nyíltan csatlakozott a szabadkai egészségügyi dolgozók egy része, valamint az egyetemi hallgatók performansza, amikor a bíróság épülete előtt elhaladva egy hatalmas „pumpa” segítségével a szerb lobogó mellé felhúztak egy fehér vásznat, amelyen a „pumpáld a bíróságot” felirat szerepelt, véres kéznyomokkal a háttérben.
Annak köszönhetően is egyedi volt a vasárnapi megmozdulás, hogy a tanárok és az őket és egyetemistákat támogató szülők szervezetten 16 órakor a városközpontban gyülekeztek, majd innen, a Radić fivérek utcán végigsétálva együtt érkeztek a Harcosok sorakozója lakótelepre. A tömeg itt gyülekezett, majd a traktorok és motorosok vezetésével és védelme alatt ezúttal az egészségügyi dolgozók, az Egészségügyi Középiskola diákjai, a mentőállomás dolgozói álltak a sor élén. A „fehér páncél” védelme alatt őket követték a tanügyben dolgozók, majd az egyetemi hallgatók és a polgárok.
A tömeg a Zentai úton végigsétálva elhaladt a bíróság épülete előtt is, ahol az egyetemi hallgatók kihelyezték a „pumpáld a bíróságot” feliratot, mközben a tömeg egyként kiabálta: pumpáld, pumpáld – egy egyetemi hallgató pedig létrán mászott fel a hatalmas pumpáig, s „felpumpálta” a feliratot az árbocokra.
A Patria szálló kereszteződésénél ezúttal is hárman tartottak beszédet, a beszédeket követően pedig 15 perc csenddel emlékeztek az újvidéki tragédia áldozataira. A megmozdulás végén a Tüntető kórus tagjai négy dalt adtak elő.
Dr. Zoran Dukić orrfülgégész beszédében hangsúlyozta, nem hagyhatjuk a fiataljainkat, a gyerekeinket egyedül ebben a harcban. Nagyon sok energia kell majd akkor is, amikor ennek az egésznek vége lesz, amikor majd egy új, egészséges rendszert kell kialakítanunk. Nagy társadalmi összefogásra van szükség, hangsúlyozta, majd hozzátette: a legújabb orvosi javallat szerint, egyszerűen nem egészséges nem támogatni az egyetemistákat.
Milica Matković, a Műszaki Szakfőiskola hallgatója elmondta, nyolc évvel ezelőtt egy drámaszekció tagjaként megtanult egy új kifejezést: kakisztokrácia. A kakisztokrácia olyan kormányzati rendszer, amelyet a legrosszabb, legkevésbé képzett és/vagy a leginkább gátlástalan polgárok vezetnek.
„Az előadással az volt a célunk, hogy kritizáljuk a rendszert. Tény, hogy megváltozott azóta valami: minden még rosszabb lett”, mondta Milica Matković. Beszédét hangos ováció kísérte. Kiemelte, azok, akik a hatalom mellett állnak, nem tehetnek róla, hogy nem tudnak önállóan gondolkodni, hiszen tizenhárom éve manipulálják őket.
Zlatko Ivković, a Műszaki Szakfőiskola hallgatója, családos, faluról származó ember, aki a Természettudományi-Matematikai Kart már befejezte, elmondta, nem azért áll itt, mert külföldről pénzelik, hanem a szívéből szól, s arra kérte az egyetemi hallgatókat, ne adják fel a harcot, minden társadalmi réteget pedig arra szólított fel, támogassák az egyetemisták követeléseit.
A tüntetés végén az egyetemi hallgatók egyenként felkérték az összes szabadkai közvállalat dolgozóit, beleértve a rendőrséget, a bíróságot is, álljanak melléjük, hogy minél előbb mindenki visszatérhessen a munkájához.
