Az általános és középiskolai tanárok ezekben a napokban az egyetlen állami alkalmazottak, akik nem kaptak fizetést, vagy csak annak egy részét, a sztrájk miatt.
A diákok követeléseinek támogatása és saját jogaik érvényesítése érdekében sokan közülük január 20-a óta munkabeszüntetésben vannak, ezért februári fizetésüket egyelőre nem kapták meg.
Ők a hatalom célkeresztjében állnak és személyes áldozatot hoznak, miközben kívülről csak „erkölcsi” támogatást kapnak. Emiatt néhányan magukra hagyatva érzik magukat, és keserű szájízzel nyilatkoztak a Vreme lapnak, mondván, hogy úgy érzik, mintha bolondot csináltak volna belőlük. Egyesek kiemelik, hogy sokat jelentene számukra, ha legalább az egyetemi kollégáik támogatnák őket.
A Belgrádi Gimnáziumok Fórumának elnöke a Vremenek adott interjúban kijelentette, hogy az állami szektor többi dolgozójának nem sajnálnia kellene a tanárokat, hanem csatlakoznia kellene hozzájuk a sztrájkban.
„Az egyetemi oktatóknak is csatlakozniuk kellene”
Igor Simić, a belgrádi Építészeti Kar oktatója szerint az egyetemi tanároknak szolidaritást kellene vállalniuk az általános és középiskolai tanárokkal, és csatlakozniuk kellene a sztrájkhoz.
„Nem csak magunkra gondolunk”
Ana Vuković Vimić, a Belgrádi Mezőgazdasági Kar oktatója elmondta, hogy a diákokkal is beszéltek arról, hogy a professzorok saját sztrájkjukkal támogathatnák a tanárokat, ezzel vállalva a felelősséget és növelve az államra nehezedő nyomást.
„Ez nem egy olyan helyzet, ahol a tanárok csak magukat védik, hanem arról van szó, hogyan lehetne segíteni az oktatás ügyét. Szerintem most az a legjobb, ha a professzorok a bérkiesést szenvedő kollégák megsegítésében vesznek részt” – mondta Vuković Vimić.
Hozzátette, hogy ha sztrájkba lépnének, az komoly problémát jelentene, mivel az ő karuk saját maga fedezi a közüzemi költségeket, így a sztrájk miatt akár áram és víz nélkül is maradhatnának.
„Akkor a diákoknak nem lenne hol aludniuk” – mondta.
Még nagyobb problémának látja, hogy az egyetemeken rengeteg nem oktató személyzet is dolgozik, akiknek a többsége nem biztos, hogy támogatná a sztrájkot. „Így legalább a professzorok támogatását a diákok irányába kézben tudjuk tartani” – tette hozzá.
Mi lenne a sztrájk hatása?
Jelena Jerinić, a Belgrádi Jogi Kar oktatója és a Zöld-Baloldali Koalíció parlamenti képviselője szerint az egyetemi sztrájk egy lehetőség, de meg kell vizsgálni, milyen formában tudják a leghatékonyabban támogatni a tanárokat.
„Lehet, hogy értékesebb lenne, ha a professzorok szolidaritási alapokon keresztül segítenének, mert kérdés, milyen hatása lenne egy egyetemi sztrájknak, amikor már most is blokád alatt állnak az intézmények. A jogi küzdelem is egy formája a támogatásnak, hiszen a fizetések visszatartása törvénytelen. Ezen kívül fontos lenne egy általános sztrájk is, amely nem csak egy napig tartana, hanem sokkal hosszabb ideig, és amelybe az állami szektor többi dolgozója is bekapcsolódna” – mondta Jerinić.
Zoran Stojiljković, a Politikai Tudományok Karának professzora szerint azzal, hogy a tanárok nem kaptak fizetést, a hatalom azt bizonyítja, hogy „elvesztette a türelmét”, és a tanároknak ki kell tartaniuk.
„A legkevesebb, amit elvárhatunk a többiektől, az ágazati szolidaritás, amely az egyetemi tanárokat is magában foglalja. Már így is blokád alatt vagyunk, így nem látom sok értelmét egy újabb sztrájknak, de hogy részt vegyünk és támogassuk a tanárokat – az nem kérdés” – mondta Stojiljković.
A Lázadó Egyetem álláspontja
A Lázadó Egyetem kezdeményezés szerint a kormány azon bejelentése, hogy növelné az egyetemi oktatók fizetését, miközben csökkentené az általános és középiskolai tanárok bérét, egyértelműen arra irányul, hogy megosszák az oktatásban dolgozókat.
„Ez a lépés nem meglepő, ha figyelembe vesszük a kormány és az Oktatási Minisztérium működését az elmúlt évek során: a zavaros iskolairányítást a pandémia alatt, a 2023 májusában történt események után az iskolai év hirtelen megszakítását, a pedagógusok véleményének figyelmen kívül hagyását, a tanárok helyzetének elhanyagolását, és végül a szakszervezetekkel kötött megállapodások be nem tartását” – áll a közleményükben.
Az Elektrotechnikai és a Fizika Kar már sztrájkol
A Belgrádi Egyetem Elektrotechnikai Karának oktatói és munkatársai már január 21-én, egy nappal a középiskolai tanárok után, tiltakozó munkabeszüntetésbe léptek, teljes mértékben támogatva a diákok követeléseit.
A kar kijelentette, hogy a diákok követelései az ő követeléseikké is váltak, és felszólították az összes egyetemi dolgozót, hogy csatlakozzanak hozzájuk.
A Fizika Kar dolgozóinak többsége is megszavazta, hogy március 3-tól csatlakoznak a sztrájkhoz, ezzel támogatva a diákokat és az oktatókat.
