A diákok, akik már több mint három hónapja blokkolják a szerbiai egyetemeket, követelve, hogy vonják felelősségre azokat, akik miatt november elsején az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása miatt tizenöt ember meghalt, kettő pedig maradandó sérülést szenvedett, nyílt levelet fogalmaztak meg a Szerbiában élő polgároknak.
A nyílt levelet változtatás nélkül közöljük:
„Mi, diákok, már majdnem négy hónapja blokkoljuk egyetemeket Szerbia-szerte. A követeléseink még mindig nem teljesültek, és minél nagyobb nyomást gyakorlunk az intézményekre, hogy végezzék a munkájukat, annál nagyobb nyomást kell nekünk elviselnünk.
A polgárok és a társadalom más területeiről való egyre tömegesebb részvétel miatt a diáktüntetések immár népi mozgalommá váltak.
Társadalmunk soha nem volt még ennyire egységes – először a tragédia miatt érzett bánatában, majd pedig a harcában az igazságért. Ennek ellenére mindenkiben felmerültaz a kérdés: Hogyan tovább, mi a következő lépés?
Mindaz, amit mi diákok eddig elértünk, kizárólag az önszerveződésnek köszönhető, amely a közvetlen demokrácia és a plénumi ülések elvein alapult. A plénum egy nyílt fórum minden egyes kollektíva tagja számára, ahol mindenki egyenlő jogon javasolhat napirendi pontokat, vitázhat róluk és döntéseket hozhat az egyszerű többségi szavazás alapján.
Ezzel szemben a képviseleti demokrácia megszokott modelljével, ahol minden hatalom és felelősség azokra a választott képviselőkre van bízva, akik a sorsunkat alakítják helyettünk – a közvetlen demokráciában mindenki egyenlő módon kérdezhet és egyenlő felelősséggel tartozik mindazért, ami rá vonatkozik.
Mindenkinek joga van részt venni a saját országának irányításában, közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül, amit az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 21. cikkelye biztosít.
A Szerb Köztársaság Alkotmányának 2. cikkelye azt mondja: „Egyetlen állami szerv, politikai szervezet, csoport vagy egyén sem sajátíthatja ki a polgárok szuverenitását, és nem teremthet hatalmat a polgárok szabadon kinyilvánított akaratán kívül.”
A helyi önkormányzatokról szóló törvény 67. cikkelye előírja: „A polgároknak a helyi önkormányzás megvalósításában való közvetlen részvételének formái: a polgári kezdeményezés, a lakossági gyűlés és a helyi népszavazás.”
Ugyanebben a törvényben, a 69. cikkelyben az áll: „A lakossági gyűlésen a jelenlevők szavazattöbbségével fogadják el a követeléseket és javaslatokat, melyeket a képviselő-testülethez vagy a helyi önkormányzat egyes szerveihez és szolgálataihoz továbbít.”
Tehát, ami a diákok számára a plénum, az a nép számára a lakossági gyűlés.
Mindazonáltal, a rendszer központosításának és korrupciójának köszönhetően – a helyi önkormányzatok és velük együtt a helyi közösségek is másodhegedűsök ebben a történetben.
A diákmozgalom ereje a közvetlen demokráciában rejlik, amely, szemben a képviseleti demokráciával, nincs kitéve manipulációnak és megvesztegethetőségnek.
A képviseleti demokrácia nyilvánvalóan képtelen megoldani az országunk több évtizedes társadalmi-politikai válságát, míg a közvetlen demokrácia modellje, a tapasztalatunk alapján, jó eséllyel képes erre.
A diákok nem az összenép akarat tükrei, nem is voltak, nem is akarnak, és nem is lehetnek azok.
A legáltalánosabb állami és társadalmi kérdések, amelyeket most napirendre tűznek, nem csak a diákokat érintik, és ezért nem szabad, hogy ez a teher csak a mi vállunkat nyomja.
Minden polgár, akik az Alkotmány szerint a szuverenitás visszavonhatatlan birtokosa, be kell, hogy kapcsolódjon a párbeszédbe és a döntéshozatalba a jelenlegi válság kérdéseiben.
Ezért arra kérünk benneteket, hogy forduljatok a helyi önkormányzatokhoz és szervezzétek meg magatokat a közvetlen demokrácia modellje szerint – a törvény által előírt lakossági gyűlés intézményének segítségével.
Azok kérdeznek és döntenek, akiket érint – és mi mindannyian ezek vagyunk.
Aláírás: diákok a blokádon.
