A szabadkai S.S.P. (név és cím az N1 szerkesztőségében) és férje, valamint barátnői március 15-én Belgrádban egy olyan hanghullám hatását szenvedte el, amit a közbeszédben hangágyúként emlegetnek.

Rögtön másnap felkereste a szabadkai mentőszolgálatot, ahonnan sürgősen a Közkórházba utalták, ahol enyhébb halláskárosodást állapítottak meg nála.

Az N1-nek nyilatkozva elmondta, hogy a fül-orr-gégész szakorvos sem tudta megmondani pontosan, hogy a halláskárosodása tartós, vagy ideiglenes.

Elmondta, március 15-én férjével és barátnőivel a Resava és a Milan király utcák kereszteződésében álltak. Az esemény előtt, amit hanghullámként írt le, süvítő hangot hallott, ami nem olyan volt, mint a tüntetéseken használt sípok hangja, hanem inkább valamiféle jelzésre hasonlított. Ezután olyan hang következett, ami valamilyen motor hangjára emlékeztet.

„Az a hang rohamosan közeledett, és a rohanó emberek léptei is hallatszódtak. Félreálltunk, férjem pedig négyünkre ugrott, hogy megvédjen bennünket. Mindannyian ugyanazt a szenzációt éltük át, hogy vissza kell vonulnunk. Amikor megfordultunk, nem láttunk semmit. A férjem azt mondta, mintha a Košava zúgott volna át rajtunk” – emlékezett vissza a szabadkai nő a belgrádi eseményre, ami az újvidéki tragédia áldozatainak tiszteletére tartott csendes megemlékezés vége felé történt.

Az első panasz, amit érzett, az a heves szívverés volt, majd a lábait kezdte nehéznek érezni. Kolléganője dezorientált volt, nem tudta azt sem, hogy mi történt és azt sem, hogy hol van.

„Annyit tudott csak, hogy Belgrádban van” – mondta.

Elmesélte, hogy másnap már más panaszok is jelentkeztek, fülzúgás és fejfájás, amin a fájdalomcsillapító nem segített. Ezért kért segítséget vasárnap este a mentőállomáson.

Következő nap, amikor már a sürgős beutalóval a szakorvost kereste fel, már szédült is, vérnyomása szokatlanul alacsony volt.

A szakorvos megállapította, hogy halláskárosodást szenvedett, de a dobhártyája épségben maradt.


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!