Ma már több mint két hónap telt el azóta, hogy mi, oktatási dolgozók, vállvetve kiálltunk egykori és jelenlegi diákjaink mellett. Kiálltunk és támogattuk a hallgatók követeléseit. Azokat a követeléseket, amelyeket világosan megfogalmaztak, és amelyek az Alkotmány, a törvények és az igazság tiszteletben tartására szólítanak fel. Azokat a követeléseket, amelyek emlékeztetnek arra, hogy mindenki egyenlő a törvény előtt. Azokat a követeléseket, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy egy jól működő társadalomban minden felelősnek el kell számolnia tetteivel az igazságszolgáltatás előtt, írják közleményükben a Egyesült Szabadkai Oktatásügyi Dolgozók.

Kiálltunk, és méltósággal emeljük fel a hangunkat, mert nem maradhatunk némák, miközben diákjainkat verik, elgázolják az utcán, és veszélyeztetik azok egészségét és biztonságát, akik békésen tüntetnek. Kérdezzük: Mire tanítjuk a diákjainkat, és milyen üzenetet küldünk nekik, ha mindezt csendben tűrjük?

A mai egyetemisták és érettségizők generációja bebizonyítja, hogy mégiscsak tanítottunk nekik valamit. Megtanítottuk őket – és most ezekben a napokban ismételjük az anyagot –, hogy a becsületnek nincs ára, és hogy az erkölcsi és emberi értékeknek a személyes érdekek fölött kell állniuk.

Mi, tanárok, tudjuk, hogy az oktatásban és az életben is csak kitartó és elkötelezett munkával lehet eredményt elérni, és ehhez tartjuk magunkat. „Repetitio est mater studiorum” – ezért ma is ismételjük: Teljesítsék a hallgatók követeléseit!

A hallgatók követeléseinek teljesítése helyett azonban fenyegetéseket, fizetéscsökkentéseket és elbocsátásokkal való zsarolást kapunk. Ma ismét kijelentjük, hogy nem fogunk meghátrálni, és nem adjuk fel támogatásunkat mindaddig, amíg minden hallgatói követelés nem teljesül.

Sokan kérdezik tőlünk ezekben a napokban: Mi lesz a következő lépésük?

Most mi kérdezünk vissza: Mi lesz az Önök első lépése? Jelen vannak, vagy meglógtak az óráról?


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!