A Bécsi Közgazdasági Intézet hatalomváltást vár Szerbiában az év végén vagy a következő év elején, majd a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedésére számít.
„Még nem tettük közzé a legújabb előrejelzéseket, jelenleg dolgozunk rajtuk, de idén valamelyest csökkenteni fogjuk a GDP-növekedésre vonatkozó prognózisokat, míg a következő két évre növeljük azokat. Ez a tiltakozások és a politikai változások miatt van – látható, hogy az első negyedévben a gazdasági aktivitás kissé lassult. Ugyanakkor várakozásaink szerint vagy az év végéig, vagy a következő év elején hatalomváltásra kerül sor, ami aztán valamivel nagyobb növekedést hozhat” – mondta Branimir Jovanović, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének balkáni gazdaságokkal foglalkozó közgazdásza, közölte a Nova Ekonomija.
Hozzátette, hogy a globális események, például a kereskedelmi háborúk, szintén hatással vannak Szerbia gazdasági mutatóira.
A Szerb Nemzeti Bank (NBS) az elmúlt két hónapban csökkentette azokat a devizatartalékokat, amelyekkel a dinárt védik az euróval szemben. 2025 elejétől február végéig az NBS nettó 745 millió eurót adott el, januárban 420 millió eurót, míg februárban ez az összeg 325 millió euróra csökkent. Tavaly azonban nettó 2,7 milliárd eurót vásárolt a valutaárfolyam fenntartása érdekében.
„A devizatartalékok januárban és februárban kissé csökkentek, a dinár pedig enyhén gyengült, 117,2-re az euróval szemben. Ez szintén a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt van, de nem várunk drasztikus változásokat. A tartalékok továbbra is jó szinten vannak – körülbelül hét hónapnyi importot fedeznek, ami jóval több, mint az általános szabály, amely szerint legalább három hónapnyinak kell lennie. A dinár valószínűleg még egy kicsit tovább gyengül, de nem fogja meghaladni a 117,5-ös szintet az euróval szemben” – mondta Jovanović.
Idén Szerbia akár kétmilliárd euró értékben bocsát ki eurokötvényeket, a hazai kibocsátások elérhetik a 2,1 milliárd eurót, míg a kereskedelmi forrásokból származó hitelek összege elérheti a 3,1 milliárd eurót. Ez nyomást gyakorol az amúgy is magas államadósságra és annak GDP-hez viszonyított arányára. Ha a GDP csökken, az államadósság aránya automatikusan növekszik. A szerb kormány a tiltakozások csúcspontján kétszer is kibocsátott állampapírokat.
„A fiskális helyzet továbbra is stabilnak tűnik. A költségvetési hiány valószínűleg valamivel magasabb lesz a korábban vártnál, de nem fogja meghaladni a GDP három százalékát. Az államadósság egy-két százalékponttal nőhet, de 60 százalék alatt marad a GDP arányában” – mondta Jovanović.
Az idei költségvetési hiányt három százalékra tervezték, de a költségvetési kiadások időközben jelentősen növekedtek a váratlan követelések miatt, például diákhitelek, tandíjak, oktatási bérek, a NIS-re kivetett szankciók és egyéb lehetséges tényezők miatt.
Mivel az országnak tanácsadói megállapodása van az IMF-fel, amely előírja, hogy az államadósságnak a GDP 50 százaléka alatt kell maradnia, kérdéses, hogy ez a plafon átlépésre kerül-e – írja a Nova Ekonomija.
