Az elmúlt hetekben, a március 15-i megemlékezések beszédjei után ismét felpezsdült a magyar közélet. Nagy port kavart a magyar jog és belpolitika világában a gyülekezési törvény módosítása, melynek hatására rég nem látott szolidaritás jött létre és tüntetéssorozat kezdődött (nem csak) a fővárosban.
A törvénymódosítást a füstbombákkal tiltakozó ellenzék akciója ellenére a kormánytöbbség 136 igennel megszavazta. A Hadházy Ákos (független országgyűlési képviselő) által ez ügyben szervezett tüntetést a rendőrség forgalomirányítási okokra hivatkozva tiltotta be, ennek ellenére több száz fős tömeg gyűlt össze Pest utcáin, több hidat is lefoglaltak. Mindez az ez évi III. törvény ellenében történt, melynek megszavazása új körülményeket teremt a szabad gyülekezés lehetőségeinek.
Belgrád után nem sokkal Budapesten is füstölt a parlament (Videó)
A 2025. március 3-i törvénymódosítás a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére hivatkozva korlátozza a szabad gyülekezés jogát Magyarországon. A kormány hivatalos oldalán ez olvasható: „A törvénymódosítás alapján jövőben tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti.” Ezen módosítás a korábban meghozott gyermekvédelmi törvény szabályait követi. Ezen felül a jogalkotó büntetéssel terheli az ebbe a kategóriába tartozó cselekedetek véghezvitelét: „A törvény a tilalmazott gyűlés résztvevőinek esetében akkor teszi megállapíthatóvá a szabálysértést, ha a gyűlést nem hagyják el azt követően, hogy a rendőrség tájékoztatta őket a megtartott gyűlés tiltott jellegéről.” A törvénymódosítás a gyülekezési jog korlátozása mellett lehetőséget kínál az arcképfelismerő szoftverek és adatbázisok használatára is, a hatékonyabb azonosítás érdekében: „A jövőben a szabálysértés elkövetésével gyanúsítható ember személyazonosságát arcképelemzéssel is megállapíthatják.” A jogszabály biztonságához az alaptörvényt, azaz a magyar alkotmányt is módosítani kell majd, mivel a kormánytöbbség csak ilyen módon tudja biztosítani a gyermekek egészséges fejlődésével kapcsolatos jogok elsőbbségét az alapjogok közt.
A frissen hozott törvény komoly jogi kavarodást okozhat az alkotmányos rendben, mivel a törvénybe foglalt célok nem egyeznek a jelenlegi alkotmányban jelenlévő lehetőségekkel. Az alaptörvény módosítása, vagy az arra irányuló szándék kifejezése azonban késik a kormánypárt részéről. Ezt részben a házszabály, részben a törvénymódosítás feszes üteme eredményezi.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában nyilatkozott Bárándy Péter, volt igazságügyminiszter (2002-2004), aki alaptörvényellenesnek tartja a módosítást, az alapjogok egyenlőségére hivatkozva.
A törvénymódosítással, és annak lehetséges következményeivel szemben több nagykövetség is kifejezte aggályait, ilyen országok többek között Ausztria, az Egyesült Királyság, Litvánia, Svájc, Ausztrália, Franciaország, Németország, Norvégia, Lengyelország és mások. Ezek az országok az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatával és az Európai Emberi Jogok Egyezményével szembemenőnek minősítik a módosítást, írja a telex.hu.
