Több mint két héttel azután, hogy felmerült a gyanú, miszerint a tüntetők ellen hangágyút vetettek be, a vizsgálat hivatalosan is elindult, azonban egyelőre nincs semmilyen jel arra, hogy előrelépés történt volna az ügyben.

Jelenleg a vizsgálat – feltételesen szólva – három szinten zajlik – írja a Danas.

A hazai vizsgálatot a belgrádi Alapfokú Ügyészség indította el. Jogi szempontból azonban még hivatalos nyomozás sem kezdődött, mivel az ügyészség csupán egy aktát hozott létre a március 15-i eseményekkel kapcsolatban, és jelenleg adatokat gyűjt az esetről.

Az ügyészség rövid választ adott az Insajder kérdésére, hogy hol tart a vizsgálat.

„A belgrádi Alapfokú Ügyészség 2025. március 16-án létrehozta az ügyiratot, amelyről tájékoztatta a nyilvánosságot. Jelenleg adatgyűjtés zajlik annak érdekében, hogy megállapítsák, kik szenvedtek sérüléseket vagy egészségkárosodást. Ezen túlmenően ebben a szakaszban nem tudunk további információkat közölni” – közölte az ügyészség.

A vizsgálat második szintjét – ha egyáltalán lehet így nevezni – az amerikai FBI-nak és az orosz FSZB-nek kellene elvégeznie. A hatóságok szerint az FSZB operatív munkatársai már megérkeztek Szerbiába, míg a Vreme arról számolt be, hogy az FBI sem nem erősítette meg, sem nem cáfolta részvételét.

A Katonai Biztonsági Ügynökség korábbi igazgatója, Momir Stojanović a Danas-nak elmondta, hogy a külföldi intézmények bevonása egy ország saját belső vizsgálatába rendkívül ritka vagy szinte példátlan.

„A külföldi intézmények bevonása egy adott ország vizsgálatába csak akkor fordult elő a múltban, ha a szóban forgó események vagy folyamatok a nemzetközi közösség szélesebb érdeklődésére tartottak számot. A hangágyú használata esetében azonban nem erről van szó” – mondta Stojanović.

Hozzátette, hogy a kormány döntése az FBI és az FSZB bevonására a hazai közvélemény megnyugtatását szolgálja, amely nem bízik a belföldi hatóságokban.

„A hatóságok azért döntöttek az FBI és az FSZB bevonása mellett, hogy a hazai intézmények megtépázott tekintélyének hiányában hiteles külföldi szervek bevonásával nyugtassák meg a közvéleményt. Ez azonban felveti a kérdést: miért van ekkora bizalmatlanság a hazai intézmények iránt, és nem minősül-e ez azok szégyenteljes megalázásának?” – mondta Stojanović a Danas-nak.

A civil társadalmi szervezetek – köztük a CRTA, a Belgrádi Emberi Jogi Központ, a YUKOM, a FemPlatz, a Polgári Kezdeményezések és az A11 Gazdasági és Szociális Jogokért Kezdeményezés – 47 polgár nevében az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak a március 15-i tüntetés eseményei miatt.

Szerbia március 31-ig kapott határidőt arra, hogy nyilatkozzon arról, alkalmaztak-e tiltott eszközöket a tüntetőkkel szemben.

A határidő utolsó napján az Emberi Jogok Európai Bírósága tájékoztatta a civil szervezeteket, hogy megkapta Szerbia válaszát a március 15-i belgrádi tüntetésen esetlegesen bevetett hangfegyverekkel kapcsolatos állításokra vonatkozóan.

A strasbourgi bíróság felkérte a civil szervezeteket, hogy április 8-ig nyújtsák be észrevételeiket az állami válaszra. Ugyanebben az időpontban, április 8-án, Szerbiát is felkérték, hogy nyújtsa be észrevételeit a civil szervezetek által március 31-én benyújtott beadványra, amelyben tájékoztatták a bíróságot a panaszosok egészségi állapotáról.

Vladica Ilić, a Belgrádi Emberi Jogi Központ munkatársa a Danas-nak elmagyarázta, hogy milyen további lépések várhatóak, miután Szerbia válaszolt a bíróságnak.

„Megkaptuk az állam válaszát, és most készítjük az erre vonatkozó észrevételeinket. Jelenleg nem kívánjuk nyilvánosságra hozni, hogy mit válaszolt Szerbia a bíróságnak, mivel úgy véljük, hogy ez kontraproduktív lenne, amíg nem küldjük el a saját észrevételeinket” – mondta Ilić.

Hozzátette, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ebben a szakaszban ideiglenes intézkedéseket is hozhat az állammal szemben.

„A bíróság széleskörű ideiglenes intézkedéseket hozhat. Ilyenek például a polgári perekben alkalmazott lépések, mint például a vagyon elidegenítésének tilalma, hogy biztosítsák, hogy az alperes a per lezárásáig ne veszítse el azokat az eszközöket, amelyeket egy ítélet esetén ki kellene fizetnie. Ebben az esetben a bíróság elrendelheti, hogy Szerbia ne alkalmazzon hasonló eszközöket, mint amelyeket a polgárok bepanaszoltak, vagy kötelezheti az államot bizonyos intézkedések megtételére” – mondta Ilić.

Kiemelte, hogy az állam köteles betartani a bíróság határozatait.

„Ha az állam nem tartaná be a bíróság utasításait, az automatikusan az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését jelentené, amelynek Szerbia is aláírója” – mondta Ilić a Danas-nak.

 

_________________________________________________________________

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

 

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!

Címkék: hangágyú