A Prozivka lakótelepről indult és a Fasizmus áldozatainak terén ért véget Szabadkán a vasárnap délutáni tüntetés. Azért lett az e heti megmozdulás jelszava – Én is Vedran vagyok, mert Stevan Bakić, Szabadka polgármestere a városi képviselő-testület csütörtöki ülésén az újságíróknak név szerint emlegette Vedran Peić, szabadkai születésű egyetemi hallgatót, s vádolta meg azzal, hogy megszentségtelenített egy pravoszláv ünnepet, amikor szendvicsből és két tojásból „férfi nemi szervet” formált a Szerb Haladó Párt aktivistái elé a város főterén.
Fotó: Nikola Lučić
A tüntetőket egyébként a séta végén tamburazene és kórus fogadta, a zenei intermezzo után pedig a tüntetők elénekelték a “himnuszt”, vagyis az “Aki nem ugrál, az ćaci“ felszólításra mindenki ugrálni kezdett.
Fotó: Nikola Lučić
Elsőként Tóth Zsuzsanna, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatója beszélt, aki többek között arról beszélt, hogy „sajnos nagyon sokan vannak még, akik továbbra is hallgatnak. Mintha ez nem az ő harcuk lenne. Mintha nem ebben az országban élnének, mintha a jövő, amit most formálunk, nem az ő jövőjük is lenne! Mintha egy előtető válogatna, hogy milyen nemzetiségű emberre omlik rá. A hallgatás soha nem oldott meg semmit. Miért gondoljuk azt, hogy ha behúzzuk a fejünket, akkor a vihar elkerül minket?”, tette fel a kérdés Zsuzsanna, akinek beszédét teljes egészében az alábbi linken olvashatják.
Tóth Zsuzsanna: Miért gondoljuk azt, hogy ha behúzzuk a fejünket, akkor a vihar elkerül minket?
A Szabadkai Műszaki Főiskola hallgatója, Milica Matković a szabadság és az egység fontosságát emelte ki a jelenlegi igazságért és a polgárok méltóságáért vívott harcban, kijelentve, hogy „a félelem oldal váltott”.
„A szabadság létfontosságú, mint a levegő, a táplálék és a víz. A pedagógusok bátran kezdték el ezt a harcot, nem félve a következményektől. Teljesítették történelmi és morális kötelességüket” – mondta Matković, és arra buzdította az összes polgárt, hogy csatlakozzanak a tüntetésekhez, és ne maradjanak néma szemlélők.
Fotó: Nikola Lučić
„A rezsim tudja, hogy mi történt azokkal, akik rátámadtak a nép szabadságára. Emiatt félnek tőlünk és támadnak” – tette hozzá.
Felidézte Zoran Đinđić elhunyt miniszterelnök szavait, miszerint a harcnak a győzelem után is folytatódnia kell, hogy hasonló kormány soha többé ne térhessen vissza.
„Hallgassunk most rá, és a győzelem után ne engedjük, hogy ez a alattomos társaság többé bármiben is dönthet, hogy többé ne omoljon le egyetlen előtető sem, és ne veszítse életét több ártatlan ember az ő gőgjük miatt” – mondta Matković.
Peić: Harc az ép elméért
Vedran Peić (Fotó: Nikola Lučić)
A szabadkai Vedran Peić, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának szerb nyelv és irodalom szakos hallgatója megköszönte a diákoknak, hogy „felébresztettek minket a halottakból”.
„Belenyugodtunk a tranzícióba, elvesztettük az irányt. De ti megjelentetek és megmentettetek minket. Visszahoztatok minket oda, ahol lennünk kell – a frontra, a harcba” – hangsúlyozta Peić.
Köszönetet mondott a pedagógusoknak és a földműveseknek, akiket „egy tavasz lovagjainak” nevezett, és elmondta, hogy közösen a történelembe írták magukat.
Hozzátette, hogy nem foglalkozik a szabadkai polgármester nemrégiben tett kijelentésével, mivel, ahogy mondta, „ez egy durva, kultúráltalan és csúnya állam tükörképe, amihez mi soha nem fogunk tartozni”.
„És ezért vagyunk itt. Miért nem foglalkozunk vele? Mert elegünk van. Elegünk van a manipulációkból, hazugságokból, fenyegetésekből, lealacsonyításból” – mondta Peić, és hozzátette, hogy nem fognak hallgatni rájuk, mert „nem illetékesek, nem fontosak, sőt, már unalmasak”.
Strejić: Növekvő nyomás az igazságért küzdő embereken
Fotó: Nikola Lučić
Aleksa Strejić egyetemista emlékeztetett arra, hogy a diákok követelései nem teljesültek, „de nőtt a nyomás minden tisztességes emberre, aki az igazságért és az igazságért harcol”.
Kiemelte, a diákoknak van egy ötödik követelésük is – hogy az illetékes hatóságok végezzenek részletes nyomozást és állapítsák meg azokat a körülményeket és felelősséget, amelyek a félelmet és pánikot okozták március 15-én Belgrádban, a békés tüntetés és a 15 percnyi csendes megemlékezés során.
A szabadkai polgármester sértéseire is reagált, s megkérdezte tőle, mivel jól tájékozott a városi tüntetésekről, „vajon van-e információja arról, mikor nyitják meg a Népszínház épületét”?
Bem: Ami most van, hatással van a jövőnkre
Igor Bem (Fotó: Nikola Lučić)
Igor Bem, a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola pszichológus és tanára kijelentette, hogy az oktatási rendszer Szerbiában az utóbbi évtizedekben súlyosan megrendült, és elérkezett az idő a radikális változásokra.
Bem kiemelte, hogy a pedagógusok létbiztonsága veszélyben van, fenyegetésekkel és a fizetések csökkentésével néznek szembe, miközben nincsenek elegen ahhoz, hogy pótolják a rendszeren kívül távozókat.
Fotó: Nikola Lučić
„Ki fogja pótolni azokat a több ezer tanárt, akiknek fenyegetett az elbocsátásuk? Nincs elég ember ahhoz, hogy a rendszer fennmaradjon. Meg kell tanítanunk a gyerekeket a szabad, kritikai és analitikus gondolkodásra, a felelősségre, az igazságosságra és az empátiára” – mondta Bem.
Felhívta a polgárokat, hogy vállalják a felelősséget az életük minden területén, és kifejezte vágyát, hogy a társadalom ismét az olyan értékekre épüljön, mint az egyenlőség, az igazságosság, a szolidaritás, a tisztesség és az őszinteség.
„Olyan társadalomban szeretnénk élni, ahol senki sem oszt meg minket, visszaadjuk a bizalmat az intézményekbe, szabad sajtóval és tisztességes választásokkal rendelkezünk. Azt akarjuk, hogy a gyermekeink itt maradjanak, és itt neveljék fel saját gyermekeiket” – mondta Bem, majd kiemelte: A mi jelenünk hatással van a mi jövőnkre.
_______________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
