A világsajtó folyamatosan Donald Trump önjelölt diktátor globális kereskedelmi háborújának következményeit elemzi, ezért különkiadásban térünk vissza a témára. Mint már beszámoltunk róla, az amerikai elnök április 2-án hatalmas vámháborút indított majdnem az egész világ ellen – még a csak pingvinek által „lakott” antarktiszi szigetcsoportra is. Figyelemre méltó kivételek: Oroszország, Belarusz, Észak-Korea, Kuba – csupa „baráti“ kommunista diktatúra… A tízszázalékos alapvám elvben minden más országra érvényes, de azok esetében, amelyekkel az USA-nak kereskedelmi hiánya van, ott további, még magasabb viszontvámok lépnek életbe április 9-én. Szerbia alig több mint félmilliárd dollárnyi árut exportál évente Amerikába, de az „előkelő” megosztott hetedik helyre került az országra kirótt 37 százalékos büntető viszontvámmal.
Trump viszontvámtáblázata, 2025. április 2. (Grafika: Fehér Ház)
Néhány, súlyos vámmal sújtott ország már be is jelentette, hogy ellenlépéseket tesz – közöttük Kína és az Európai Unió is. A közgazdászok túlnyomó többsége szerint a vámháború hatalmas kárt okoz a világkereskedelemben, de végső soron az amerikaiaknak is, hiszen Trump ostoba állításaival ellentétben a vámokat nem az exportőr fizeti saját zsebéből, hanem a végtermék vásárlói áremelkedés formájában. Szombaton több milliós tüntetések folytak Trump ellen az USA legalább 1200 városában.
A londoni The Independent című online napilap így összegez:
„Az Egyesült Államok elnöke ezen a héten lerombolta a globális kereskedelmi rendszert, újabb recesszió felé lökte a világot, átírta a történelmet és felborította a gazdasági feltételeket. Trump minden téren visszavezeti Amerikát a történelem egy sötétebb időszakába, az izolacionizmusba. A kereskedelem esetében új merkantilizmust hoz létre, olyan rezsimet, amelyben a politikusok, és nem a szabad piacok és a fogyasztók döntenek a gazdasági tevékenységről, ami garantáltan oda vezet, hogy rosszul osztják el az erőforrásokat és szegényebbé teszik az amerikaiakat.”
A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap az Egyesült Államok két nagy politikai pártjának felelősségét elemzi:
„Az elmúlt évtizedekben a demokraták és a republikánusok magától értetődőnek tekintették a szabad kereskedelmet. Nem tettek erőfeszítéseket, hogy meggyőzzék a munkásosztály szavazóit – akik közül sokan vesztesnek érzik magukat a modern gazdaságban –, hogy valójában hasznot húznak a most visszaforgatott kereskedelmi megállapodásokból. A vámok egyértelműen adót jelentenek, amelyeket az importőrök és a fogyasztók fizetnek meg. És hiányt teremtenek, ami megemeli az árakat. Amikor Trump a 2024-es kampányban azt állította, hogy a »tarifa« [így nevezik Amerikában a vámrendszert] a »leggyönyörűbb szó«, akkor a hagyományosan piacpárti republikánusoknak meg kellett volna győzniük szavazóikat, hogy Trump téved. A gazdasági szabadság híveinek most mindkét pártban fel kell állniuk és egy ésszerű politikába kell belépniük.”
„Elsodor minket a káosz” – írja erről a helyzetről a római La Repubblica című liberális, korábban szociáldemokrata napilap és így folytatja:
„A világtőzsde fekete péntekén potyognak a könnyek és égnek a milliárdok. Az időgép még 2001. szeptember 11-ére is visszarepít: a New York-i ikertornyok elleni dzsihadista támadás óta nem szenvedtek ekkora összeomlást a piacok. Most elkezdődött a »történelem legostobább háborúja«, ahogy a Wall Street Journal nevezi ezt a vámtételt, amit a serif Washingtonban minden és mindenki ellen bevetett. Mi csak a második napon vagyunk a »felszabadulás napja« után, ahogy Trump elnevezte a vámoffenzíva bejelentésének napját, és máris összeomlik a Dow meg a Nasdaq, de a dollár és az olaj ára is.”
A zürichi Tages-Anzeiger című közép-baloldali napilap jelzi:
„Trump vámjai elzárják az országot és kivonják a globális értékláncokból. Gyengítik az amerikai vállalatok versenyképességét, különösen azokban az iparszektorokban, amelyek hanyatlása miatt Trump panaszkodik. Csökkentik a bérek vásárlóerejét és szegényebbé teszik a fogyasztókat. A vámok a világ többi részén is kárt okoznak. A tőzsdék összeomlása csupán egy előjele ennek. Trump a külföldi gyártókat akarja kihasználni, hogy megtöltsék az államkasszát. Ez a ‘tedd koldussá a szomszédodat’ stratégiája, mert csak veszteseket hoz létre, és ha a szabadkereskedelem egykori bajnoka eldobja a kereskedelem szabadságát, akkor a világ többi részének még erősebben kell rákapaszkodnia.“
„Trump vámjainak célja az is, hogy Amerika tartós befolyást biztosítson a jövőbeni vámokra és a kereskedelemre” – véli a The Kiev Post című ukrán újság kommentátora, majd így folytatja:
„Szándékosan emelték magasra a vámokat, hogy teret hagyjanak a tárgyalásoknak: ha egy ország csökkenti a vámtarifákat, vagy beleegyezik gazdasági vagy geopolitikai engedményekbe, a vámokat majd csökkentik vagy felfüggesztik. Kína ezt »zsarolásnak« minősítette. Teljesen világos, hogy Trump mostantól kezdve saját szeszélyei szerint akarja alakítani a világgazdaságot.”
A moszkvai Kommerszant című liberális gazdasági napilap a következő forgatókönyvet feltételezi:
„A nagy gazdaságok, mint az EU vagy Japán, rákényszerülhetnek arra, hogy először megtorló intézkedéseket tegyenek, mielőtt tárgyalásokat kezdenének és megpróbálnának kiegyezni. Ez a klasszikus stratégia akkor működik, ha Trump vámpolitikájának célja az, hogy vállalatai számára jobb feltételeket biztosítson a külpiacokhoz való hozzáféréshez. Ha azonban a cél valami más – például egy globális gazdasági válság kiváltása, mert csak egy nagy gazdasági szakértő hiszi, hogy ez a gigantikus amerikai kereskedelmi deficit kiküszöbölésére szolgál – akkor a forgatókönyv másképp is nézhet ki. Akkor még sokáig érvényben maradhatnak Trump tarifái.”
„Kína tegnap visszavágott az összes amerikai termékre kivetett vámokkal” – teszi hozzá a brüsszeli de Tijd című gazdasági és politikai napilap:
„Az európai tőzsdék a koronavírus-járvány óta a legrosszabb napjukat élték meg. Ez még azoknak is rossz hír, akik nem részvényekbe fektetnek be. A pénzügyi világ lényegében a jövőre vonatkozó ígéretekről szól. Az a tény, hogy ezen a héten szinte minden szektorban zuhantak a részvényárfolyamok, jól mutatja, mennyire megsínylette ezt a jövőbe vetett bizalom.”
Donald Trump ritkán látott egységbe kovácsolta a világgazdaság szereplőit, de ami jön, mindenkinek fájni fog, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„A második Trump-adminisztráció által kivetett átfogó retorziós vámok soha nem látott szeizmikus mozgásokat okoznak a világgazdaságban, ezért nem túlzás azokat gazdasági háborús jelzővel illetni.
A Kínai Népköztársaság, amely a világ legtöbbet exportáló és második legnagyobb GDP-vel rendelkező hatalma, tegnap a pénzügyminisztériumán keresztül közleményt adott ki, amelyben április 10-től további 34 százalékos büntetővámot vet ki az Egyesült Államokból érkező minden termékre. (Ez praktikusan azt jelenthetii, hogy a kínaiak a Donald Trump szerint állítólag már hatályban lévő 67 százalékos importvámjukhoz adnák hozzá az új terheket.) A közlemény úgy fogalmaz, hogy a bejelentett terhek célja a nemzetbiztonság és a kínai nemzeti érdekek hatékonyabb védelme, amely összhangban áll az eszkaláció elkerülésének nemzetközi jog által diktált kötelezettségével is. Ezen felül a pekingi kereskedelmi minisztérium exportkorlátozásokat vezet be egyes ritkaföldfémekre is. A távolkeleti szuperhatalom ma ezen ásványok egyes számú exportőre a globális piacon.
Az Európai Unió nevében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke »hatalmas csapásnak« nevezte a Trump által bejelentett általános vámokat, amelyek az egész világgazdaságot sújtják az Európai Unióval együtt. A bizonytalanság tovább fog gyűrűzni és a gazdasági protekcionizmus terjedéséhez vezet majd, fogalmazott az elnök. Jelenleg az utolsó simításokat végezzük az ellenlépéseket tartalmazó első csomagon és további intézkedéseket is tervezünk azzal a céllal, hogy megvédjük az érdekeinket és a vállalkozásainkat arra az esetre, ha a tárgyalások kudarcot vallanának – tette hozzá. Ursula von der Leyen tehát kvázi azt is elárulta, hogy álláspontja a gazdasági válaszcsapás helyett továbbra is az, hogy a tárgyalóasztal mellett méltányos alkut lehet és kell is kötni az Egyesült Államokkal.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint senki sem nyer egy vámháborún. Nem áll a britek érdekében ilyet folytatni. Vélhetően a hagyományos szoros politikai és kulturális kapcsolatokra való tekintettel Donald Trump csupán a 10 százalékos vámot vetette ki az Egyesült Királyságból érkező termékekre, ami arányos válasz a másik fél hatályos gazdasági terheire.
A német gazdasági miniszter, Robert Habeck már keményebb hangot ütött meg Washingtonnal szemben. Donald Trump meghajlik és módosítja a bejelentéseit, ha nyomás nehezedik rá, fogalmazott. Ezt a nyomást pedig most Németországnak és Európának kell kifejtenie rá, tette hozzá.
Az Európai Unió motorjának tartott Berlin–Párizs tengely másik tagjának képviseletében Francois Bayrou francia külügyminiszter súlyos nehézségekről beszélt Európa számára, valamint hogy az intézkedések az amerikai és európai polgárok számára egyaránt katasztrófát jelentenek.
A második világháború óta az indo-csendes-óceáni térségben legfontosabb amerikai szövetséges Japán is elkeseredett hangon kommentálta a fejleményeket. Isiba Sigeru japán miniszterelnök Reuters által közölt nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az amerikai kormány széles körben élesített kereskedelmi korlátozásai jelentős hatással lesznek nemcsak a japán–amerikai kapcsolatokra, de a világgazdaság és a multilaterális kereskedelmi egyezmények fennálló rendszerére is. A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedések súlyos aggályokat vetnek fel az 1995-ben létrehozott Világkereskedelmi Szervezet működési alapelveit illetően, sőt, a 2020-ban Japán és az Egyesült Államok között hatályba lépett kereskedelmi megállapodás cikkelyeit is kikezdik. Ebben a szigetország kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozatos vámcsökkentéssel a piacának egyre nagyobb részét nyitja meg az USA termékei előtt.
Ezzel párhuzamosan a tokiói kormány a lakossági benzinárak központi csökkentéséről is határozott, amellyel tompítani szándékoznak a társadalomra nehezedő nyomást, amelyet a japán autóiparra kivetett 25, minden más szigetországi termékre kirótt 24 százalékos importvámok jelentenek.
A Trump-adminisztráció hivatalba lépése után először Kanadát és Mexikót vonta amerikai büntetővámok alá. Az északi szomszéddal szemben az április 2-ig felfüggesztett, azóta újra hatályba lépett 25 százalékos büntetővámon kívül új terhek bevezetéséről nem határozott az amerikai elnök. A Trump által csak a »felszabadulás napjaként« emlegetett gazdasági pergőtűzhöz azért Mark Carney kanadai miniszterelnöknek is volt hozzáfűznivalója. Bár elismerte, hogy az amerikai–kanadai kapcsolatokban Trump megőrzött számos értékes elemet, a fentanilcsempészet miatt kiszabott vámokat továbbra is hatályban hagyta, ahogy az északi szomszédtól érkező vasat és alumíniumot sújtó terheket is.
Az Egyesült Államokban aktív üzleti csoportok, kereskedelmi szakértők, demokrata törvényhozók egyaránt kritizálják a csütörtök éjféltél életbe lépett széles körű védővámokat. A The New York Times gyűjtésében megjelennek a szakmai szervezetek képviselői és a laikus választók hangjai egyaránt.
Ez katasztrófát jelent az amerikai családok számára, fakadt ki például az amerikai cipőforgalmazók szervezetének elnöke. »Abban reménykedtünk, hogy az elnök célzott megközelítést alkalmaz majd, de ezeknek az átfogó intézkedéseknek csak felverik az árakat, csökkentik a termékek minőségét és kikezdik a fogyasztók bizalmát is« – fejtette ki.
A Coalition for a Properous America nevű szigorú vámpolitikát támogató szervezet alelnöke ellenben már-már hurráoptimista hangulatban kommentálta az intézkedéseket. A mai a legnagyszerűbb kereskedelmi és gazdasági döntés az ország történetében, teljes mértékben megágyaz Donald Trump elnök azon törekvésének, hogy egy új aranykorát akarja elhozni a prosperitás és a gazdasági növekedésnek. Trump már a kampány során is megígérte, hogy megválasztása után nekilát majd az ország újraiparosításának, ehhez pedig a vámok szolgálnak hatékony gazdasági eszközül. A trumpista Republikánus Párt populista és munkásosztálybeli szavazói számára vonzó ajánlat lehet, hogy az első Bush-adminisztráció szabadkereskedelmi politikája helyett a kiszervezett, olcsó termelést hazahoznák az országba szó szerint bármi áron.“
Trump vámcsomagja „a vártnál is őrültebb”, írja a madridi El Mundo című közép-jobboldali napilap:
„Donald Trump bejelentette az Egyesült Államok történetének legkaotikusabb gazdasági programját. Az elnök által »felszabadulás napjának« vagy »gazdasági függetlenség napjának« nevezett nap pánikot robbantott ki a Wall Streeten, megfertőzve a piacokat szerte a világban a hatalmas és egyoldalú vámcsomag miatt, amely a vártnál is őrültebb. Trump azt ígéri, hogy visszavezeti az Egyesült Államokat az »aranykorba« a 19. századra emlékeztető, burjánzó protekcionizmussal, amely, ha megvalósul, mélyreható forradalmat idéz elő a globális gazdasági rendben. A második világháború óta létező államok együttműködési rendszere, amely a Nyugat sok évtizedes jólétét hozta, egy új rendnek ad helyet, amelyet a legerősebbek törvénye határoz meg. (…) Továbbra is nagy a bizonytalanság, és nem zárható ki, hogy Trump csökkenti vagy nem alkalmazza a bejelentett vámok egy részét. Ursula von der Leyennek komoly megtorlása egyelőre nem valósult meg, mert Brüsszel a tárgyalásokra támaszkodik. Ennek ellenére az Európára várható gazdasági hatás – évi 81 milliárd euró – arra készteti az EU-t, hogy új kereskedelmi partnereket keressen.“
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
