Tömegesen pusztulnak a méhek Szerbiában, eddig a méhcsaládok több mint 50 százaléka veszett oda.
A valószínű ok a tavalyi aszály és a pollenhiány, ami miatt a „téli” méhek nevelési időszakában a méhek nem kaptak megfelelő táplálékot – mondta Rodoljub Živadinović, a Szerbiai Méhészszervezetek Szövetségének elnöke.
A Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy jelenleg országos szinten gyűjtik az adatokat a pusztulásról, de már most tudni lehet, hogy egyes községekben a méhcsaládok akár 90 százaléka is elpusztult. Egy méhcsalád 20.000-től akár 50.000 méhet tartalmazhat.
„Egy méhésznél például a 365 kaptárból csak néhány maradt meg élő méhekkel, míg Apatinban kisebb mértékű volt a pusztulás, körülbelül 15 százalék” – mondta Živadinović.
Hozzátette, hogy feltételezések szerint a fő ok a pollenhiány, mivel a folyóvölgyekben, ahol volt valamennyi nedvesség, a virágok még tudtak némi pollent termelni.
Az extrém magas hőmérséklet és a nedvességhiány miatt a méhek alultápláltak voltak, ennek következtében legyengült az immunrendszerük, így könnyebben megfertőződtek vírusos betegségekkel – magyarázta. Több mint 20 féle vírus létezik, és minden kaptárban legalább két-három fajta jelen van.
További bizonyíték az alultápláltságra – mint fő halálok – az is, hogy néhány méhész teljesen kiirtotta a varroa atkát, amely szintén nagyon halálos, ráadásul vírusokat is terjeszt, mégis ezekben a kaptárokban is elpusztultak a méhek.
Elmondta azt is, hogy vannak fordított esetek is, ami azt támasztja alá, hogy a gyenge táplálkozás az általános tényező, míg a vírusok vagy a varroa csupán „Damoklész kardjaként” viszik el a méhcsaládokat.
Hasonló a helyzet – mint mondta – Magyarországon is, míg az Egyesült Államokban eddig a méhcsaládok 62 százaléka pusztult el.
„Amerikában a méhpusztulás problémája 2006 óta tart, és azóta minden évben legalább a méhcsaládok 30 százaléka elpusztul. Több tízmillió dollárt fektettek a kutatásokba, de az okot azóta sem sikerült feltárni” – mondta.
Živadinović elmagyarázta, hogy a nyári méhek csak néhány hétig élnek, míg augusztusban és szeptemberben nevelkednek a „téli” méhek, amelyek néhány hónapig is élnek. Ezeket a kaptárokat akkor olyan területekre kellett volna telepíteni, ahol több pollen áll rendelkezésre, vagy pollenpótlóval kellett volna etetni őket, hogy így nagyobb legyen az ellenállóképességük a betegségekkel szemben.
A méhpusztulás miatt – mint mondta – a mezőgazdaság is kárt fog szenvedni, mert csökkenni fog a beporzás, kivéve ha a szerbiai méhészek nem állítják helyre a méhcsaládokat. A jelenlegi kilátások szerint viszont ezt nem is fogják megtenni, mivel a méztermelés nem éri meg a hamisított, sokszor 2–5-ször olcsóbb importméz miatt, mint amennyi a szerbiai méz előállítási költsége.
Becslések szerint – tette hozzá – a világ élelmiszertermelésének egyharmada a méhek általi beporzástól függ.
_______________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
