Bosznia katasztrófába sodorhatja Európát. A szerb nacionalizmus visszatérése újabb háborút indíthat el a kontinensen. A magyar külügyminiszter-helyettes arról beszélt, ha a Balkánra visszatér a háború, annak Magyarország is részese lesz. Az Index lapszemléje a balkáni helyzetről.
Nem könnyű most vezetőnek lenni Európában. Washington, amely hagyományosan Európa legfontosabb szövetségese, hátat fordít a NATO-nak, és szorosabb kapcsolatokat alakít ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az Egyesült Államok emellett nagymértékű vámokat vetett ki szinte minden európai importra, ami veszélyezteti a kontinens gazdasági növekedését. Az orosz erők eközben lassan, de folyamatosan nyomulnak előre Ukrajnában, veszélyeztetve annak szuverenitását. Európának a legkevésbé sincs szüksége egy újabb válságra.
És mégis készülődik egy, a kontinens közepén. Milorad Dodik vezetésével a Boszniai Szerb Köztársaság – a szerbek által ellenőrzött területek összessége – megpróbál elszakadni Bosznia-Hercegovinától.
Az oroszbarát szerb nacionalista Dodik egy évtizeden keresztül ásta alá a boszniai központi hatóságokat. Párhuzamos állami intézményeket hozott létre, és szította az etnikai feszültségeket, azt állítva, hogy a Szerb Köztársaságnak el kell szakadnia Boszniától a szerb nép védelme érdekében. A boszniai tisztviselőket pedig kirúgta a régió hivatalainak közel feléből. Hogy véget vessen ezeknek az akcióknak, a boszniai állami bíróság eltiltotta Dodikot hivatalától, és börtönbüntetésre ítélte.
Két háború Európában?
Azóta azonban Dodik látogatást tett Izraelben, Oroszországban és Szerbiában. Otthon a helyi rendőrség védi – írta meg a Foreign Affairs hasábjain Ismet Fatih Cancar, aki 2024 és 2025 között a John Hopkins Egyetem School of Advanced International Studies Fulbright vendégkutatója, 2020 és 2023 között pedig Bosznia-Hercegovina biztonsági miniszterének tanácsadója volt.
Ha a Boszniai Szerb Köztársaság elszakad Boszniától, Európa nagy bajba kerülhet. 1992 és 1995 között Bosznia a bosnyákok, horvátok és szerbek közötti háború színhelye volt – az utóbbi két csoportot a szomszédos Horvátország és Szerbia támogatta. A harcok brutálisak voltak: ezrek haltak meg, és a szerb vezetők és tisztviselők népirtást követtek el Szrebrenyicában. A konfliktus csak a NATO beavatkozása után ért véget, és a külső felek koalíciója segített létrehozni a jelenlegi boszniai államot. Ha Bosznia-Hercegovina összeomlik, sokan attól tartanak, hogy az erőszak ismét kiújul.
Egy esetleges katasztrófa megelőzése érdekében az európai és amerikai vezetőknek több forrást kell az országnak biztosítaniuk. Több békefenntartót kell küldeniük, hogy támogassák a boszniai hatóságokat az elszakadás elleni küzdelemben. A háború vége óta a Nyugat által Boszniában megtartott rendkívüli felügyeleti jogkört felhasználva segíteniük kell a boszniai alkotmány reformját, hogy az ország központi kormánya ne legyen annyira korlátozva, mint jelenleg. És meg kell erősíteniük Bosznia nemzeti intézményeit, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság (vagy bármely más entitás) tisztviselői ne tudjanak egyszerűen szembeszállni a központi kormánnyal.
Az európai tisztviselők habozhatnak az ilyen intézkedésekbe való befektetéstől, tekintettel mindarra, amivel még foglalkozniuk kell. Az Egyesült Államok az elszigetelődési politikájával még kevésbé valószínű, hogy újra elkötelezné magát. De sokkal olcsóbb és könnyebb lesz most megállítani Dodikot és regionális és nemzetközi támogatóit, mint egy esetleges konfliktus során.
Európa nem engedheti meg magának, hogy egyszerre két háborút kezeljen – egyet Boszniában és egyet Ukrajnában.
A kialakult instabilitás az egész régióra befolyással lehet.
Ha vezetői meg akarják védeni kontinensüket, meg kell akadályozniuk egy boszniai konfliktus kirobbanását.
A teljes elemzés ITT olvasható.
